Májust, az év legszebb hónapját, az egyház Szűz Máriának ajánlja. A hívek májusi estéken énekelik a templomokban a lorettói litániát, melyben Máriához különféle megszólításokkal imádkoznak. Több ilyen megszólítás is a természetből vett hasonlat:

Szűz virág szent anya!

Tikos értelmű rózsa!

Hajnali csillag!

Május hónap szépsége a virágba borult növények mellett a fiókáikról gondoskodó madarak énekével együtt teljes. A hívek a templomban, a madarak pedig a természetben köszöntik énekükkel Szűz Máriát.

Fülemüle:

A fülemülének talán a legszebb az éneke a madarak között. Májusban a tojásokon kotló nőstényeket őrző hímek nem csak napközben, hanem éjszaka is énekelnek. Természetbarátok külön programot rendeznek ebben az időszakban, hogy meghallgassák ennek a kedves kis madárnak az éjszakai énekét. A keresztény szimbolikában az éjszakai csalogányének a mennyország után sóvárgást jelképezi. A májusi enyhe, sötét éjszakában - hallgatva a fülemüle énekét - valóban földön túli szépségekre hangolódik a lelkünk.

 Éneklő fülemüle
(Kép forrása: Wikimedia Commons – Frebeck – CC-BY-SA- 3.0)

Seregély

A fülemülével ellentétben a seregélyről nem feltétlenül a dallamos madárének  jut először eszünkbe. "Éneke nem sokat érő, inkább csacsogás, néhány kellemetlen csikorgó hangot is hallat, de oly jó kedvvel és vígan adja elő, hogy szívesen hallgatjuk…” olvashatjuk róla Brehm Állatok világában. A madárbarátok kedves szívvel gondolnak erre a mókás madárra. Előszeretettel pancsol a májusi zivatarok után összegyűlt útszéli pocsolyákban, ilyenkor különösen szép a hímek napfényben csillogó zöldes lilás tollazata. Érdekes tulajdonsága, hogy képes utánozni más madarak énekét. Hangutánzó képességéről szól az alábbi történet, mely Esterházy Pál tollából származik a 17. századból:

A seregély meg a kánya

Egy apáca szűznek vala egy seregélye, az ki embermódra szólani megtanított vala, az ki az Ave Mariát gyakran mondja vala. Azonban szombat napon nyitva találván lenni kalitkája, ki talált menni, és az kalastrom tornyára röpülni, az holott egy nagy kánya meglátván az kis madárkát, sebességgel néki mene, kitől nem tudván őrzeni magát az szokott Ave Mariát talála mondani, és ímé az nagy kánya, mintha valaki agyonlőtte volna, szörnyű halált holt, az kismadár pedig kalitkájába szalada.

(Ha ma született volna ez a történet, talán a kánya, ami ma már védett madarunk, nem pusztul el a seregély hangjától, hanem csak békésen továbbáll.)

Seregély és fiókája (Saját kép)

Feketerigó:

A feketerigókkal gyakran találkozunk falvakban, és városi parkokban egyaránt. Énekét már kora tavasszal is hallani lehet. Fiókáik májusra már kikeltek, sőt, a még repülni nem tudó kis madarak már elhagyják a fészküket. Ilyenkor a szülők hívogatják őket, hogy biztonságos helyre csalogassák. Ha ilyen estlennek tűnő rigófiókát találunk, ne próbáljunk rajta segíteni, mert szüleik ott vannak a közelben, és gondoskodnak róla. Érdekes, hogy a középkor embere a feketerigó énekében nem a paradicsomi szépséget fedezte fel, hanem összekapcsolva a madár fekete színével, a gonosz lélek kísértő, csábító szavához hasonlította.

Feketerigó (Saját kép)

Feketerigó fióka (Saját kép)

Kakukk:

A kakukkszó is májusban csendül fel, de ez a madár nem éppen az utódgondozásáról híres. Közismert, hogy tojását más madarak fészkébe rakja, és a kis kakukkfióka gondoskodik róla, hogy a fészek lakói közül a végén egymaga maradjon. A nevelőszülő pedig ugyanolyan szorgosan hordja számára az eleséget, mintha a sajátja lenne. Fészekparazitizmus ide vagy oda, a kakukk is a teremtett világ része, nem lenne teljes a május kakukkszó nélkül.

Kakukk
(Kép forrása:Wikimedia Commons - Tim Peukert - CC-BY-SA- 3.0)

 Felhasznált irodalom:

Lorettói litánia. Szöveg: http://www.martinkertvaros-plebania.hu/page.php?2.5

Esterházy Pál: A seregély meg a kánya. Szöveg: Lukácsy Sándor Mária aranyház http://mek.oszk.hu/04800/04848/html/

Brehm: Az állatok világa. http://mek.niif.hu/03400/03408/html/index.html

Jutta Seibert: A keresztény művészet lexikona.

Május 16. Nepomuki Szent János emléknapja. A szent szobrát gyakran hidakra szokták helyezni, mert vértanúságát Prágában a Moldva folyó hídjáról szenvedte el az 1300-as évek vége felé. Legendája szerint azért kellett meghalni, mert nem volt hajlandó elárulni a királyné gyónási titkait a király parancsára sem. Ezért a tettéért, a titkok megőrzéséért, gyakran ábrázolják a szája elé tett mutatóujjával, így int csendre mindenkit, aki a szobra előtt elhalad, figyelmeztetve a hallgatás fontosságára.

A természetjárók előtt nem idegen dolog a csendes hallgatás, mert csak így lehet igazán gyönyörködni a természet szépségeiben: csendben meghúzódva, mozdulatlanul abban bízva, hogy a rejtőzködő állatvilág egyes képviselői is előmerészkednek rejtekükből.

A hosszú esős, hideg napok után Nepomuki Szent János napjához közel eső hétvégére igazán kedvező idő köszöntött ránk, amit érdemes kihasználni és ellátogatni a szent tiszteletének jeléül egy nem túl forgalmas hídhoz, hogy csendesen szemlélődve megfigyeljük a híd, és a környezetében lévő vízpart élővilágát. A nádirigók éneke mellett csodáljunk meg néhány vízparti növényt a híd tövében!

Nemcsak Szent János szobra őrzi gyakran a hidakat, hanem, ahogy a nevéből kitűnik, a vízi hídőr nevű növény is, amely akár lehetne a szent attribútuma. Hegyes végű lándzsa alakú levelei hosszú levélnyelükkel állnak ki a vízből, mutatnak felfelé az ég felé, mintha csak azt akarnák nekünk megmutatni, hogyan halt mártírhalált Szent János, akinek a teste ugyan a vízbe zuhant, de lelke felszállt a mennybe. A vízi hídőr virágját májusban még nem tudjuk megfigyelni, mert az csak júliustól jelenik meg. A nemesen egyszerű virágokat három fehér sziromlevél és három csészelevél díszíti.

 Vízi hídőr 

A vízi hídőr virágait még nem, de a sárga nőszirom virágait már annál inkább megláthatjuk, ha a hídról a vízpartra tekintünk. A növény virágjaink szépsége semmivel sem marad el a kertjeinkbe ültetett nőszirmok szépségétől. Ugyancsak sárga szirmokkal virítanak május közepén a boglárkafélék is. A vizes élőhelyet több fajuk is kedveli. Igazán szerény apró sárga virággal rendelkezik a torzsika boglárka, a sekély vizekben, vízpartokon tenyészik, ahogyan a rokona a kúszó boglárka is. Mindkét növény mérgező.

A boglárkák a virágaikkal, a vízi menta pedig az illatával borítja be a májusi vízpartot. Virágot még a menta sem hoz májusban, de leveleinek mentolos illata belengi a vízpartok környékét. Megéri tehát meglátogatni Nepomuki Szent János hídjait így május közepén, szemet, fület, orrot gyönyörködtető élményben lesz részünk.

 Vízi menta, és a háttérben kúszó boglárka

Májusi eső aranyat ér, de mi a helyzet a májusi hóval? Fagyosszentek napjai majd csak jövőhéten köszöntenek ránk, de idén a május eleji hideg időjárás kicsit korábban megérkezett. A helyenkénti havazás okozhat némi kellemetlenséget, de a hideggel jött csapadékra a természetnek, a szántóföldi vetésnek, és a kerti veteménynek egyaránt szüksége volt már.

Amint az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi, hogy magot adjon a magvetőnek, és kenyeret az éhezőnek, éppen úgy lesz a szavammal is, amely ajkamról fakad. Nem tér vissza hozzám eredménytelenül, hanem végbeveszi akaratomat, és eléri, amiért küldtem. (Izajás 55.10.)

Fotó: Pixabay

A középkori festészetben a képeken megjelenő növények gyakran szimbolikus jelentést hordoztak. A jelentésük összekapcsolódott morfológiai sajátosságukkal. A keresztény művészetben kialakult növényszimbolikából merítettem az ötletet, hogy a keresztút stációihoz egy-egy növényt társítsak. Olyan növényeket, amelyek szinte bárhol előfordulhatnak, és az évnek ebben a szakaszában már kihajtottak, vagy virágzanak is. Ha nagyböjtben úton vagyunk (munkahelyre, iskolába, hazafelé), gondoljunk a keresztúton haladó Krisztusra! Segítenek az elmélkedésben az utunkat kísérő növények.

1. Jézust halálra ítélik (bogáncs, száraz fűszál)

 Miután Pilátus kereszthalálra ítélte Jézust, a katonák kigúnyolták és királynak öltöztették. Koronája tövis volt, jogara pedig nádszál. A tövises növények, mint amilyen a bogáncs is, Jézus szenvedésére emlékeztetnek. Az útszéli bogáncs gyakori gyomnövény az utak szélén. Sokunk megtapasztalta már azt a kellemetlen érzést, amit akkor okoz, ha hozzáérünk tövises leveleihez. Elég csupán megpillantanunk, és eszünkbe jut róla a fájdalom.

Előző évből megmaradt vízparti nádszál elszáradt bugáit, éppúgy tépázza a nagyböjti szél, mint a városi gyepfoltokon maradt száraz fűszálakat. Egy ideig még kitartanak, de idővel elenyésznek.

2. Jézus vállára veszi a keresztet (vérehulló fecskefű)

A kereszt jelét számos élőlény viseli magán, gyakori mintázat a természetben. A vérehulló fecskefű a mákfélék családjába tartozik, négy sziromból álló sárga virágai mind-mind egy kis keresztet formáznak. Nevét kicsorduló sárga tejnedvéről kapta, amelynek gyógyító hatása van. Keressük a kereszt jelét más élőlényeken is a természetben!

3. Jézus először esik el a kereszt súlya alatt (vessző)

Jézus ereje a Golgota felé egyre csökken, így a keresztfa súlya egyre nehezebb terhet jelent számára. A fák hajtása évről-évre vastagszik, legfiatalabb hajtását vesszőnek nevezzük. A vékony vesszők nem nehezek ugyan, de suhintásukkal fájdalmas sérüléseket lehet okozni.

4. Jézus anyjával találkozik. (százszorszép, tyúkhúr)

 A százszorszép apró fehér virágait a középkorban Szűz Mária könnyeinek gondolták, amelyeket akkor hullatott, mikor menekülni kellett családjával Egyiptomba. Szenvedő fiát látni még nagyobb szenvedést jelentett Mária számára. A százszorszép mellett a tyúkhúr vagy csillaghúr apó virágszirmai is ebben az időszakban fehérlenek könnycseppekként az árokpart kizöldült növényi között.

5. Cirenei Simon átveszi a keresztet. (borostyán)

 Cirenei Simon segít a kereszt hordozásában. A borostyán a hűség szimbóluma. Kapaszkodó léggyökereivel erősen ragaszkodik a fa törzséhez, amire felfut. Az évek során a borostyán feljut a lomkoronába, körülöleli a fa ágait, és úgy tűnik, mintha segítene tartani a fa kitárt karjait.

6. Veronika kendőt nyújt Jézusnak. (veronika)

 Veronika kendőjével enyhítette Jézus szenvedését. Kora tavasszal virágzik árokpartokon, útszéleken a veronika nevű piciny növény. Kék sziromlevelein sötétkék sávok húzódnak végig, akárcsak egy aprócska kendő hímzése lenne.

7. Jézus másodszor esik el a kereszt súlya alatt (faág)

 Vihar esetén a fák mellett álló épületekben, alattuk parkoló járművekben, komoly anyagi kár keletkezhet, ha a szél leszakít egy vastag ágat, és rájuk zuhan. Rosszabb esetben embereket sebesíthet meg egy leszakadó vaskos faág.

8. Jézus vigasztalja a síró asszonyokat. (fűfélék)

 A keresztúton haladó Jézust kísérő jeruzsálemi asszonyok könnyüket hullajtották. Reggeli harmatban, eső után, a tavasszal kihajtott fűszálak egy vízcsepp alatt, de még egy gyenge szellő miatt is könnyen meghajolnak bánatukban.

9. Jézus harmadszor esik el a kereszttel. (fatörzs)

 Jézus ereje elfogyott, képtelen tovább cipelni a keresztet. Ha egy magas fát kivágnak recsegve-ropogva terül el a földön, súlyos törzse mozdíthatatlanul hever, felemelni képtelenség, csak feldarabolva lehet tovább szállítani. Vajon milyen fa törzséből készülhetett a keresztfa?

10. Jézust megfosztják ruháitól (hulló sziromlevelek)

 Egyes virágok bimbói még készülődnek a kibontakozáshoz, más növények szirmai pedig már lehullottak. Ami még pár napja szépsége teljében volt, ma az út sarába került, talán rá is tapostak. A szirmát vesztett virágokat megszégyenülten himbálja a szél az ágak végén.

11. Jézust a kereszthez szegezik (pásztortáska)

 A szögek, amelyekkel a kereszthez feszítették Jézust értékes ereklyékké váltak. A pásztortáska nem tartozik a legértékesebb növények közé, gyakori, közönséges fajnak számít. Nevét a becőketermések alakjáról kapta Úgy is nézhetünk ezekre a becőkékre, mint a növényen sorakozó kicsi szögekre, a szögek felett pedig a pásztortáska virágszirmai is keresztet formáznak.

12. Jézus meghal a kereszten (pitypang)

 Gyakran énekelt nagyböjti énekünk egyik versszaka így hangzik:

Virágoknak szép virága,

Honnét orcád sárgasága?

Hegyes tövis koronázott,

Édes orcád vérrel ázott.

A pitypang Krisztus kínszenvedésének virága. Fészkes virágzatának sárga színe a kiszenvedett arcéhoz hasonló, tövisek helyett pedig hegyes fészekpikkelyek alkotnak koszorút a virágzat körül. Kacúros leveleinek vége olyan, mint a lándzsa hegye, amelyet a halott Jézus oldalába szúrtak. Leszakított leveleiből vércseppként hull a növény tejnedve.

13. Jézus testét Mária ölébe helyezik (piros árvacsalán)

 Mária szívét a fájdalom járta át, amikor Jézus halott testét az ölébe helyezték. A piros árvacsalán szív alakú leveleinek pirosas, lilás színe emlékeztet Szűz Mária fájdalmas szívére. A csípős nagy csalánnal ellentétben leveleinek árvaságával, ártatlanságával is jelképezi Mária Szeplőtelen Szent Szívét.

14. Jézus testét sírba teszik. (földbe hulló mag)

 A kopár földről a sivárságra, pusztaságra gondolunk. Szemünk nem látja, a benne rejlő rengeteg magot, amelyek arra várnak, hogy szárba szökkenjenek, kivirágozzanak és termést hozzanak.

 „ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz.” (Jn. 12.24)

Felhasznált források:

Jutta Seibert: A keresztény művészet lexikon

Katolikus lexikon

Szent vagy Uram! énekeskönyv, Jézus világ Megváltója kezdetű éneke

Szentírási szakasz: www.szentiras.hu, Szent István Társulati Biblia

Az egyház ezen a napon ünnepli Jézus születésének hírül adását, az Ige megtestesülését. Kilenc hónap van még hátra karácsonyig. Magyarországon azért kapta az ünnep a gyümölcsoltó elnevezést, mert ez az időszak a gyümölcsfaoltások ideje. De mi is történik gyümölcsfaoltáskor?

(Forrás: Wikimedia Commons - Karelj -PD)

Az oltás során oltóvesszőt rögzítenek egy másik fára, amit alanynak neveznek. A beoltott vessző nemes tulajdonságokkal rendelkező növényről származik, az alany pedig kellően erős gyökérzettel bír a nemes hajtás táplálásához. Ez a kertészeti eljárás szép szimbóluma a mai ünnep tartalmának: Mária erős hittel tudott igent mondani arra, hogy méhébe fogadja Krisztust. 

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén a szentmise olvasmánya Izajás próféta könyvének egy részlete, amelyben a megtestesülés ószövetségi jövendölését olvashatjuk:

Ezért az Úr maga ad nektek jelet: íme a szűz fogan, fiút szül, és Immánuelnek nevezi el. (Iz, 7,14)

Izajás könyvében találunk egy másik utalást is, amely Jézusra vonatkozik, és tartalma kapcsolódik az ünnep magyar elnevezéséhez:

Vessző kél majd Izáj törzsökéből, hajtás sarjad gyökeréből. (Iz. 11,1)

Izáj, máshogy nevezve Jessze, Dávid király apja volt, akinek házából Jézus származott. A középkorban az ún. Jessze-fa ábrázolások Jézus családfáját mutatták be. A családfa központi ágában Szűz Mária jelenik meg gyermekével, a család legfőbb hajtásával, Jézussal.

Ma a Jessze-fa legnemesebb Hajtásának beoltását ünnepli az egyház. 

A gyöngyöspatai Jessze-fa oltár
(Forrás: Wikimedia Commons - Rakaszmisi - PD)