A középkori festészetben a képeken megjelenő növények gyakran szimbolikus jelentést hordoztak. A jelentésük összekapcsolódott morfológiai sajátosságukkal. A keresztény művészetben kialakult növényszimbolikából merítettem az ötletet, hogy a keresztút stációihoz egy-egy növényt társítsak. Olyan növényeket, amelyek szinte bárhol előfordulhatnak, és az évnek ebben a szakaszában már kihajtottak, vagy virágzanak is. Ha nagyböjtben úton vagyunk (munkahelyre, iskolába, hazafelé), gondoljunk a keresztúton haladó Krisztusra! Segítenek az elmélkedésben az utunkat kísérő növények.
- Jézust halálra ítélik (bogáncs, száraz fűszál)
Miután Pilátus kereszthalálra ítélte Jézust, a katonák kigúnyolták és királynak öltöztették. Koronája tövis volt, jogara pedig nádszál. A tövises növények, mint amilyen a bogáncs is, Jézus szenvedésére emlékeztetnek. Az útszéli bogáncs gyakori gyomnövény az utak szélén. Sokunk megtapasztalta már azt a kellemetlen érzést, amit akkor okoz, ha hozzáérünk tövises leveleihez. Elég csupán megpillantanunk, és eszünkbe jut róla a fájdalom.
Előző évből megmaradt vízparti nádszál elszáradt bugáit, éppúgy tépázza a nagyböjti szél, mint a városi gyepfoltokon maradt száraz fűszálakat. Egy ideig még kitartanak, de idővel elenyésznek.
- Jézus vállára veszi a keresztet (vérehulló fecskefű)
A kereszt jelét számos élőlény viseli magán, gyakori mintázat a természetben. A vérehulló fecskefű a mákfélék családjába tartozik, négy sziromból álló sárga virágai mind-mind egy kis keresztet formáznak. Nevét kicsorduló sárga tejnedvéről kapta, amelynek gyógyító hatása van. Keressük a kereszt jelét más élőlényeken is a természetben!
- Jézus először esik el a kereszt súlya alatt (vessző)
Jézus ereje a Golgota felé egyre csökken, így a keresztfa súlya egyre nehezebb terhet jelent számára. A fák hajtása évről-évre vastagszik, legfiatalabb hajtását vesszőnek nevezzük. A vékony vesszők nem nehezek ugyan, de suhintásukkal fájdalmas sérüléseket lehet okozni.
- Jézus anyjával találkozik. (százszorszép, tyúkhúr)
A százszorszép apró fehér virágait a középkorban Szűz Mária könnyeinek gondolták, amelyeket akkor hullatott, mikor menekülni kellett családjával Egyiptomba. Szenvedő fiát látni még nagyobb szenvedést jelentett Mária számára. A százszorszép mellett a tyúkhúr vagy csillaghúr apó virágszirmai is ebben az időszakban fehérlenek könnycseppekként az árokpart kizöldült növényi között.
- Cirenei Simon átveszi a keresztet. (borostyán)
Cirenei Simon segít a kereszt hordozásában. A borostyán a hűség szimbóluma. Kapaszkodó léggyökereivel erősen ragaszkodik a fa törzséhez, amire felfut. Az évek során a borostyán feljut a lomkoronába, körülöleli a fa ágait, és úgy tűnik, mintha segítene tartani a fa kitárt karjait.
- Veronika kendőt nyújt Jézusnak. (veronika)
Veronika kendőjével enyhítette Jézus szenvedését. Kora tavasszal virágzik árokpartokon, útszéleken a veronika nevű piciny növény. Kék sziromlevelein sötétkék sávok húzódnak végig, akárcsak egy aprócska kendő hímzése lenne.
- Jézus másodszor esik el a kereszt súlya alatt (faág)
Vihar esetén a fák mellett álló épületekben, alattuk parkoló járművekben, komoly anyagi kár keletkezhet, ha a szél leszakít egy vastag ágat, és rájuk zuhan. Rosszabb esetben embereket sebesíthet meg egy leszakadó vaskos faág.
- Jézus vigasztalja a síró asszonyokat. (fűfélék)
A keresztúton haladó Jézust kísérő jeruzsálemi asszonyok könnyüket hullajtották. Reggeli harmatban, eső után, a tavasszal kihajtott fűszálak egy vízcsepp alatt, de még egy gyenge szellő miatt is könnyen meghajolnak bánatukban.
- Jézus harmadszor esik el a kereszttel. (fatörzs)
Jézus ereje elfogyott, képtelen tovább cipelni a keresztet. Ha egy magas fát kivágnak recsegve-ropogva terül el a földön, súlyos törzse mozdíthatatlanul hever, felemelni képtelenség, csak feldarabolva lehet tovább szállítani. Vajon milyen fa törzséből készülhetett a keresztfa?
- Jézust megfosztják ruháitól (hulló sziromlevelek)
Egyes virágok bimbói még készülődnek a kibontakozáshoz, más növények szirmai pedig már lehullottak. Ami még pár napja szépsége teljében volt, ma az út sarába került, talán rá is tapostak. A szirmát vesztett virágokat megszégyenülten himbálja a szél az ágak végén.
- Jézust a kereszthez szegezik (pásztortáska)
A szögek, amelyekkel a kereszthez feszítették Jézust értékes ereklyékké váltak. A pásztortáska nem tartozik a legértékesebb növények közé, gyakori, közönséges fajnak számít. Nevét a becőketermések alakjáról kapta Úgy is nézhetünk ezekre a becőkékre, mint a növényen sorakozó kicsi szögekre, a szögek felett pedig a pásztortáska virágszirmai is keresztet formáznak.
- Jézus meghal a kereszten (pitypang)
Gyakran énekelt nagyböjti énekünk egyik versszaka így hangzik:
Virágoknak szép virága,
Honnét orcád sárgasága?
Hegyes tövis koronázott,
Édes orcád vérrel ázott.
A pitypang Krisztus kínszenvedésének virága. Fészkes virágzatának sárga színe a kiszenvedett arcéhoz hasonló, tövisek helyett pedig hegyes fészekpikkelyek alkotnak koszorút a virágzat körül. Kacúros leveleinek vége olyan, mint a lándzsa hegye, amelyet a halott Jézus oldalába szúrtak. Leszakított leveleiből vércseppként hull a növény tejnedve.
- Jézus testét Mária ölébe helyezik (piros árvacsalán)
Mária szívét a fájdalom járta át, amikor Jézus halott testét az ölébe helyezték. A piros árvacsalán szív alakú leveleinek pirosas, lilás színe emlékeztet Szűz Mária fájdalmas szívére. A csípős nagy csalánnal ellentétben leveleinek árvaságával, ártatlanságával is jelképezi Mária Szeplőtelen Szent Szívét.
- Jézus testét sírba teszik. (földbe hulló mag)
A kopár földről a sivárságra, pusztaságra gondolunk. Szemünk nem látja, a benne rejlő rengeteg magot, amelyek arra várnak, hogy szárba szökkenjenek, kivirágozzanak és termést hozzanak.
„ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz.” (Jn. 12.24)
Felhasznált források:
Jutta Seibert: A keresztény művészet lexikon
Katolikus lexikon
Szent vagy Uram! énekeskönyv, Jézus világ Megváltója kezdetű éneke
Szentírási szakasz: www.szentiras.hu, Szent István Társulati Biblia
