Magyarországon a legismertebb könnyező kegykép a máriapócsi ikon, de a pócsi Mária csodája után néhány hónappal, 1697-ben egy másik szentkép is könnyezett hazánkban. Szent Patrik liturgikus emléknapjához kötődik a győri székesegyházban őrzött kegykép könnyezése. A festmény Szűz Máriát ábrázolja, amint a gyermek Jézus álmát őrzi. Az ábrázolás az Énekek énekének sorait idézi:
„Én alszom, de a szívem virraszt.” (Én. 5.2)
A 17. században a Cromwell Olivér-féle üldözés elől menekülve Valter Lynch ír főpap hozta magával a festményt, aki Püsky János püspök hívására érkezett hazánkba és telepedett le Győr városában. A képen ábrázolt Szűz Mária 1697. március 17-én Írország védőszentjének, Szent Patriknak ünnepén vért könnyezett. A kegyképet és a könnyeket felfogó kendőt a mai napig a győri székesegyházban őrzik.
A Könnyező Mária kegyoltára
(Fotó: Wikimedia Commons Nxr-art CC-BY-SA-4.0)
A festményen látható Szűz Mária zöld köpenyt visel, amely szín a zöld szigetként is emlegetett Írországra utal. A zöld az élet és a reménység színe is. A könnyezés évében az üldöztetést szenvedett írországi katolikusoknak nagy szükségük volt reményük erősítésére, ahogy a végeken harcoló magyaroknak is.
Fotó: Pixabay - Oldiefan képe
A zöld köpenyes Mária színét viseli tollain és nevében is a zöldike. Egyik leggyakoribb madarunk a pintyfélék családjába tartozik. Településeken belül kertekben, parkokban, emberekhez közel is szívesen választ magának fészkelőhelyet. A hímek tolla élénkebb, testüket citromsárgás zöld színű tollak díszítik. A fészkén ülő tojót a hím nem hagyja magára, a fészek közelében marad és énekével őrzi párját. A zöldikék hangjába is sokféle emberi szót bele lehet hallani:
„Fészkelési helyén hamar észrevesszük jelenlétét „zsír” hangjáról, amelyet hol rütyü-nek, hol „svojécs”-nek hallanak, de a magyar fül aligha tudja másnak minősíteni, csak „zsír”-nak.” (Alfed Brehm: Az állatok világa)
Talán, ha jobban fülelünk, ezekben a napokban a zöldike énekét akár úgy is hallhatjuk, hogy: „Sír! Sír!”, mellyel a győri könnyezést is eszünkbe juttathatja.
Hallgassuk meg a zöldikék hangját és mondjunk el egy imát! Forduljunk ugyanolyan reménnyel égi Édesanyánk közbenjáró segítségéért, ahogy a történelem során mindig is fordultunk a megpróbáltatások idején! És vegyünk példát párjukat énekelve őrző madarainkról, vigyázzunk mi is egymásra!
Most segíts meg, Mária, ó irgalmas Szűzanya. Keservét a búnak-bajnak eloszlatni van hatalmad. Hol ember már nem segíthet, a Te erőd nem törik meg. Hő imáit gyermekidnek, nem, Te soha nem veted meg. Hol a szükség kínja nagy, mutasd meg, hogy anya vagy. Most segíts meg, Mária, ó irgalmas Szűzanya!
Felhasznált irodalom:
Bálint Sándor – Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. Szent István Társulat
