Mátyás apostol ünnepén a szentmise olvasmányaiban arról hallhatunk, hogy hogyan választottak Júdás helyett új tagot az apostolok. Jézus tanítványai közül Mátyást és Józsefet nevezték meg lehetséges utódként, majd sorsolással az Úr döntésére bízták, hogy ki legyen az új apostol. A sors Mátyásra esett, így ő is megkapta azt a küldetést, amit Jézus hagyott apostolaira:

„Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket, s arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt.” (Jn. 15.16.)

Mátyás napja, azaz február 24-e közismert időjósló napok közé tartozik, mely szerint ha fagyos, hideg idő köszönt ránk, akkor Mátyás feltöri a jeget és hamarosan véget vet a télnek, de ha enyhe az idő ezen a napon, akkor Mátyás fagyot hoz magával. „Jeget tör, ha talál, ha nem talál, csinál!”

Talán éppen Jégtörő Mátyás napján lesz szerencsénk hallani a fák csupasz ágai között a mátyásmadár, vagyis a szajkó hangját. Ha az apostolok feje fölött ott repült volna egy szajkó, mikor megválasztják Mátyást, talán nem is kellett volna sorsot vetniük, mert bekiabálta volna a madár, hogy kit válasszanak. Ugyanis a szajkó azért kapta a mátyásmadár nevet, mert rikácsoló hangján azt kiabálja: „Má-tyás! Má-tyás!”

A szajkó vaskos, erős csőrével a jeget is feltörhetné, de inkább mást tör fel: tölgymakkot, diót, vagy kisebb állatok koponyáját. Alfred Brehm Az állatok világa című könyvében nem is került be a legkedvesebb madarak társaságába, ugyanis ezt írja róla: „a legvisszataszítóbb fészekromboló, melyet erdeinkben találhatunk”, mivel nem veti meg más madarak fiókáit és tojásait sem. De egy állat természete felett sem érdemes ítélkeznünk, inkább gyönyörködjünk színes tollaiban és hangutánzó tehetségében, mellyel megtévesztésig képes más madarak hangját szajkózni.

Fotó: Pixabay - Oldiefan képe

És a szajkó még egy hasznos tulajdonságára szokták a madarászok felhívni a figyelmünket: az általa elrejtett makkokról néha megfeledkezik, és ezzel akaratlanul is hozzájárul a bükk és a tölgy terjesztéséhez. Ezért a feledékeny szajkó szokása ha nem is gyümölcsöt, de makkot azért terem, így teljesítve a fentebbi szentírási részben olvasott mátyási küldetést.

 Felhasznált irodalom:

 Szentírás.hu

Alfred Brehm: Az állatok világa

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2020) Magyarország madarai: Szajkó

Gyertyaszentelő Boldogasszony napján Jézus templomban történő bemutatását ünnepeljük. Itt találkozhatott az öreg Simeon a Megváltóval. Simeont boldogság tölti el, hogy még élete során megláthatta Jézust, a Világ Világosságát. Ebből a megnevezésből ered a gyertyaszentelés hagyománya.

„Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram, szavaid szerint békességben, mert szemeim meglátták Szabadításodat, melyet minden nemzet számára készítettél, hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak, és dicsőség népednek, Izraelnek.” (Lk. 2. 30-33.)

Bach mai ünnepre írt kantátája Simeon szavait idézi: "Ich habe genug"

Bár a népi időjóslás szerint a mai nap szikrázó napsütése azt jelzi, hogy még velünk marad a tél, azért élvezzük ki a jó időt, és örüljünk mindannak a szépnek és jónak, amit eddigi életünk során megláttunk! 

Forrás: Pixabay - YvonneHuijbens

Karácsony utáni vasárnap a Szent Család vasárnapja. A szentmise evangéliumában arról hallhatunk, hogy Szent Józsefnek megjelent álmában az Úr Angyala és figyelmeztette, hogy családjával meneküljön Egyiptomba Heródes haragja elől.

Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, s maradj ott, amíg nem szólok, mert Heródes keresi a gyermeket, meg akarja ölni. (Mt. 2.13.)

Az idézett szentírási szakaszban nem szerepel ugyan a szamár, az Egyiptomba történő menekülés művészi ábrázolásaiban viszont Szűz Mária egy szamárháton ülve ölében tartja gyermekét, Szent József pedig előttük haladva vezeti az állatot. A Szentírásban több helyen is szerepel a szamárháton történő közlekedés, gondoljunk csak Jézus jeruzsálemi bevonulására, vagy az ószövetségi Bileám (Bálám) szamarára. Gyakori háziállatként a néphagyományban is helyet kapott, mint a Jézuska szamara. Nem hiányozhat egyetlen karácsonykor felállított betlehemből sem.

Giotto: Menekülés Egyiptomba
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ilyenkor decemberben a természetben töltött séták során főleg vízpartokon hallhatjuk a „széltől lengetett nádszál” száraz leveleinek zörgését. A nádlevelek mindegyikének középső szakaszán megfigyelhető keresztirányban egy hullámosabb, fodrozódott szakasz, mintha csak egy állat rágta volna meg. Hogyan kerülhetett oda ez a rágásnyom a nádlevélre? Ehhez hasonló természeti jelenségek magyarázatára gyakran született a nép ajkán egy-egy eredetmagyarázó monda. Gyerekkoromban a nagymamámtól úgy hallottam, hogy a nádlevelet a menekülő Jézuska szamara rágta meg, és azóta minden nád levelén látható ez a mintázat. Tovább gondolva ezt a történetet, eszünkbe juthat az is, hogy a csacsi nem véletlenül rágott a nád levelébe, ugyanis a nádszál lesz majd a jogara a hátán hordozott Jézuskájának kereszthalála előtt. Ez a szép monda így emlékeztethet bennünket arra, hogy a karácsonyi időszak misztériumát is a megváltás tükrében éljük át.

Csacsirágta nádlevelek

Szakítsunk tehát időt a karácsonyi szünetben arra, hogy kimozduljunk otthonunkból a természetbe és győződjünk meg magunk arról, hogy járt-e felénk a menekülő Jézuska szamara!

„A megtört nádszálat nem töri össze, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki.” (Iz. 42. 3)

Felhasznált irodalom:

Szentiras.hu - Szent István Társulati Biblia

Szeplőtelen Fogantatás napján az egyház Szűz Mária bűn nélküli fogantatását ünnepli. Az ünnep elnevezése arra utal, hogy Mária mentes volt az áteredő bűntől, bűn nélkül fogant meg anyja, Szent Anna méhében. Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának dogmáját IX. Piusz pápa hirdette ki 1854 december 8-án. Idén ez a nap advent második vasárnapjára esett, ezért tolódott az ünnep december 9-re.

Az ünnep művészi ábrázolása gyakran megjelenik városok terein: magas oszlopról néz le ránk Mária széttárt karokkal, lábával pedig egy kígyó fejét tapossa. Az ábrázolás bibliai alapja az úgynevezett ősevangélium, amelyet a Teremtés könyvében olvashatunk az első emberpár bűnbeesése után:

Az Úristen így szólt a kígyóhoz: „Mivel ezt tetted átkozott leszel minden állat, és a mező minden vadja között. Hasadon csúszol, és a föld porát eszed életed minden napján. Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba.” (Ter.3. 14-15.)

Rubens: Szeplőtelen Fogantatás (1627)
(Forrás Wikimedia Commons)

Mi tette a kígyót alkalmassá arra, hogy gyűlölt állattá váljon a bibliai szimbolikában? Hogyan tekintsünk a teremtett világ védelmének szellemében a kígyóra, amelynek minden őshonos faja védett Magyarországon?

Az első kérdésre nem nehéz választ találnunk. A kígyó láb nélkül a hasán csúszik, mintha büntetve lenne, és közismert az is, hogy a skorpiókhoz hasonlóan, számos faja rendelkezik halálos méreggel, amellyel zsákmányukra támadnak. A bibliai időkben a pusztában élő népek számára egy óvatlan lépés akár a biztost halált is jelenthette, bárkit azonnal a halálba tudott küldeni egyes kígyók mérge. Több történetben is olvashatunk kígyómarásokról a Bibliában. Ezek alapján nem is lepődhetünk meg azon, hogy a kígyót a gonosszal azonosították a bibliai történetekben.

Az antik világban azonban nem volt a kígyó minden esetben gonosz jelentéssel felruházva. A görög mitológiában Aszklépiosz a gyógyítás istenének ábrázolásához tartozott a botra tekeredett kígyó, amely ma is a gyógyszertárak jelképe. A gyógyászat és a mérges kígyók kapcsolata ma sem alaptalan, több gyógyszer is kígyómérgekben található vegyületekből készül.

(Fotó: Pixabay- mtajmr képe)

Hazánkban két mérges kígyófaj él a keresztes vipera és a rákosi vipera. Élőhelyük fogyatkozása miatt mindkét faj fokozottan védett. A rákosi vipera a gyenge mérgű kígyók közé tartozik, a keresztes vipera mérge már veszélyesebb az emberre nézve. Viperatámadásra azonban nagyon ritkán kerül sor, inkább elmenekülnek az ember közeledését érzékelve. Mindkét faj értékes tagja hazánk faunájának.

A hazai viperáknak nem kell tartani a Kígyótipró Asszony taposásától, a telet mindkét faj föld alatti üregekben hibernálva tölti.

Felhasznált irodalom:

 Katolikus lexikon

szentiras.hu – Szent István Társulati Biblia

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország kételtűi és hüllői: Rákosi vipera http://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/rakosi-vipera

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország kételtűi és hüllői: Keresztes vipera http://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/keresztes-vipera

Szeptember utolsó vasárnapja Szentírás vasárnapja. Az egyház Szent Jeromos emléknapjához közeli vasárnapra tette ezt az ünnepet. Szent Jeromos a kora keresztény időkben élt, élete során nagy műveltségre tett szert az antik ismeretek terén, és évtizedeket töltött a Szentírás olvasásával, tanulmányozásával. Damazusz pápa kérésére lefordította a Szentírást eredeti nyelvről latinra. Szent Jeromost bibliafordító tevékenysége miatt gyakran ábrázolják festményeken nyitott könyv előtt ülve, vagy éppen fordítói munkája közben:

Szent Jeromos 
Domenico Ghirlandaio festménye 
(Forrás: Wikimedia Commons)

A Szentírás másik elnevezése, a Biblia görög eredetű szó, könyveket jelent. Ezek a szövegek képezik a keresztény tanítás alapját. Ezért is tartotta fontosnak a második vatikáni zsinat után az egyház, hogy egy külön ünnepet szenteljen a Bibliának.

A Szentírás több könyvében is olvashatunk különféle növényekről és állatokról. A bibliai idők flórájáról és faunájáról kaphatunk képet, ha figyelmesen olvassuk a Szentírás lapjait. A Biblia keresztény családok könyvtárának megbecsült tagja. Előfordulhat, hogy generációk óta őrzött példányok is találhatók egy-egy család otthonában. Ezek a régi könyvek - azon túl, hogy szövegeiben számos állat- és növényfaj szerepel - tényleges élővilággal is rendelkezhetnek. Poros, régi lapjai között atkák, tetvek fordulhatnak elő. Némely még károsíthatja is féltve őrzött Bibliánk lapjait. Többek között ilyen könyvkártevőkre vadászik a könyvskorpió. Nevével félelmet kelthet a Szentírás olvasói között, már csak azért is, mert a Biblia sem túl jó fényben tünteti fel a skorpiókat.

A Második Törvénykönyvben Mózes a puszta veszélyei között a skorpiókat is megemlíti:

 …ne felejtsd el Uradat, a te Istenedet, aki kihozott Egyiptom földjéről, a szolgaság házából; átvezetett a mérges kígyók és a skorpiók lakta nagy és félelmetes pusztán meg víztelen sivatagon... (MTörv. 8. 14-15)

Lukács evangéliumában pedig Jézus ugyancsak a kígyókkal együtt említi a skorpiókat, a hetvenhét tanítványnak intézett beszédében:

Hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, hogy minden ellenséges erőn úrrá legyetek. (Lk 10.19.)

Nem véletlen, hogy e két állat testesíti meg a gonoszt a Szentírásban, mindketten komoly veszélyt jelentenek az óvatlan emberre. Ha csípésével, marásával megsebzi áldozatát, akár halállal is végződhet a támadásuk.

Könyvskorpió
(Forrás: Wikimedia Commons CC-BY-SA-3.0)

A könyvskorpió csípésétől viszont nem kell tartanunk, mert teste nem végződik mérges fullánkkal, csak két ollója emlékeztethette elnevezőjét a veszélyesebb névrokonára. Rendszertani besorolása szerint nem is tekinthető skorpiónak, hanem az álskorpiók közé tartozik. Ahogy említettem, a Szentírásunkat is károsítható apró ízeltlábúak jelentik táplálékát, tehát tekinthetünk úgy is rá, mint a Szentírás apró katonájára, aki védelmezi Bibliánkat.

Ha szerencsénk van és megpillantunk otthonunkban egy könyvskorpiót, ragadjunk nagyítót és győződjünk meg magunk is róla, hogy ránk nem, csak az apró kártevőkre jelenthet veszélyt.

 Felhasznált irodalom:

Diós István: A szentek élete

Szentírás.hu Szent István Társulati Biblia

Brehm: Az állatok világa

A Szent Kereszt felmagasztalásának napján az egyház a kereszténység legfontosabb jelére, Krisztus keresztfájára irányítja figyelmünket. A kora keresztényeknek még nem a kereszt volt a legelterjedtebb jelképe. Nagy Konstantin császár sorsdöntő Milvius hídi ütközete során a Krisztus szó görög kezdőbetűit, az X és P betűket festette katonái pajzsára ("E jelben győzni fogsz!"), és ez a Krisztus-monogram kapcsolódott össze az áthúzott szárú P betű formájában a kereszt jelével.

Krisztus-monogram
(Fotó:Wikimedia Commons - PD)

Konstantin anyja, Ilona császárnő a legenda szerint Jeruzsálembe ment és felkutatta az eredeti keresztfát, amely a keresztény világ egyik legfontosabb ereklyéjévé vált. Ahogy a mai ünnep neve is mutatja, a keresztfa - mely az ókori világban egy megalázó halálbüntetési eszköz volt - Krisztus halál feletti győzelmének jelképévé vált. Magyarországon is számos templomot szenteltek a Szent Kereszt tiszteletére.

A mai szentmise olvasmányában a kereszt ószövetségi előképéről hallhatunk, arról a rézkígyóról, amelyet Mózes állíttatott az Úr parancsára, hogy megszabadítsa az ellene fellázadt zsidókat a rájuk támadó kígyók halálos marásától:

Csináltass egy rézkígyót és tűzd ki jelül egy fára. Akit marás ért és rátekint, az életben marad.

(Szám. 21.8)

Az evangéliumban pedig maga Jézus mondja, hogy ahogy a rézkígyót felemelték a pusztában, úgy fogják az Emberfiát is felemelni, hogy elhozza számunka az örök életet. (vö. Jn. 3.14)

Ha figyelmesen szemléljük a teremtett világot, számos helyen felfedezhetjük a kereszt jelét:

Augusztusi, szeptemberi estéken alkonyat után gyakran megfigyelhetjük a koronás keresztespókot kifeszített hálójának közepén, amint zsákmányára várakozik. Nevét a testén látható, keresztre emlékeztető foltról kapta. A keresztespók az egyik legnagyobb hazai pókfajunk.

Koronás keresztespók
(Fotó: Krzysztof Niewolny – Pixabay)

Szeptemberben kelnek ki bábjaikból a nagy szikibagolylepke imágói is. Éjszakai életmódot élnek, megfigyelésükhöz nagy szerencse vagy szaktudás szükséges, mert hazánkban igen ritka, fokozottan védett lepkefaj. A szikibagoly a természet őszi sárgásbarna árnyalatait viseli a szárnyán, felső részén pedig egy világosabb pajzs alakú folt található, benne kereszttel.

Nagy szikibagolylepke
(Forrás:Wikimedia Commons – Gavrilo71 (Zoran Gavrilovic) -CC BY-SA 4.0)

A növényvilág több képviselője is magán viseli a kereszt alakot. A keresztesvirágúak családja nevét a négy, egymásra merőleges szirmáról kapta. Ebbe a fajgazdag növénycsaládba tartozik több, a kertekben is megtalálható zöldségféle, például a káposzta és a rukkola is. Dísznövények között pedig a kerti viola illatos virágaiban lelhetjük fel a megváltás jelét.

Viola virága
(Fotó: Dimitris Vetsikas – Pixabay)

Az őszi éjszakai égbolton is látható Hattyú csillagkép legfényesebb csillagai is kereszt alakot formáznak. A csillagkép nevét egy kiterjesztett szárnyú hattyúról kapta, amely a görög mitológiában e madárrá változott Orfeuszt jeleníti meg. A konstelláció másik elnevezése Északi Kereszt.

Hattyú csillagkép
(Forrás:Wikimedia Commons -Till Credner -CC BY-SA 3.0)

Keressük a kereszt jelét a természetben!

Irodalom:

Jutta Seibert: A keresztény művészet lexikona

https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2019-09-14

Havas Boldogasszony napján Szűz Mária római templomának felszentelését ünnepeljük. A bazilika az efezusi zsinat (431) után épült, ahol kihirdették Mária istenanyaságát. A Santa Maria Maggiore bazilika helyét állítólag maga Szűz Mária jelölte ki oly módon, hogy Róma hét dombja közül az Esqulinus dombot egy forró augusztusi reggelen hó borította be, innen származik a magyar elnevezés is. A templomban őrzik a híres Mária ikont a Salus Populi Romanit (A római nép megmentője), amelyet Ferenc pápa minden külföldi útja után felkeres. Úgy tartják, hogy a képet maga Lukács evangélista festette. A latin neve pedig onnan származik, hogy egy pestisjárvány idején a római nép Szűz Mária oltalmát kérve körmenetben hordozta végig a városon, hogy megszabaduljon a halálos betegségtől.

Salus Populi Romani
(Forrás:Wikimedia Commons - PD)

Augusztus elején már túl van a természet a virágzása csúcsán. A júniusi virágtenger helyett gyakran csak felszáradt fűféléket, tüskés kórókat látunk. Üdítően hat a szemünknek, ha a száraz növényzetben megpillantunk egy-egy hófehéren virágzó murokszigetet. A murok (Daucus carota) az ernyősvirágúak közé tartozik, virágait egészen őszig megfigyelhetjük. Vastag karógyökerei mélyen a talajba hatolnak, levelének jellegzetes illata pedig ismerős lehet a veteményesből, ugyanis a sárgarépa a murok termesztésbe vont nemesített változata. Fehér virágzatát ernyőkbe rendeződött apró virágok alkotják csak a közepén nyílik egy sötétebb bordó virág. Már csak ezért az apró kis kakukktojás miatt is érdemes megvizsgálni közelebbről ezt a gyakori, hétköznapi növényt.

 A murok virága bimbós állapotban egy összecsukott esernyőhöz hasonlít, majd ahogy kitárul, először egy fehér abrosszal terített asztalhoz…

„fűben, fák alatt megterített asztal,
hol nincs első és nincs utolsó vendég,”

 …tovább bontakozva pedig egy fehér ernyőhöz, amely alatt oltalmat találhat minden odamenekülő kis rovar.

Oltalmad alá futunk…

 Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején. Hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, ó dicsőséges és áldott Szűz. Mi asszonyunk, mi közbenjárónk, mi szószólónk, engeszteld meg nekünk szent Fiadat, ajánlj minket szent Fiadnak, mutass be minket szent Fiadnak. Amen.

 Felhasznált irodalom:

Katolikus lexikon

Pilinszky János. Egyenes labirintus

Kaszálók árokpartok, útszélek közönségesnek mondott növényeinek sorából sokan a pillangósvirágúak közé tartoznak:

• fehér here
• vöröshere
• orvosi somkóró
• lucerna
• szarvas kerep
• kaszanyűg bükköny
• mogyorós lednek

Ezek a növények, ahogyan családjuk nevéből is kiderül, pillangó alakú virágokkal rendelkeznek. Pártájuk úgy alakult ki, mintha csak egy pillangó lenne, találhatunk rajta két pár szárnyat, és még potrohot is. A mogyorós lednek nagyobb bíborszínű virágánál már messzebbről feltűnik a pillangó alak, a fehér és vörös here virágzatához viszont apró méretük miatt le kell hajolni, hogy kivehető legyen. A méretük mellett a virágok elhelyezkedése is eltérő lehet. Rendeződhetnek fejecskevirágzatba mint a vörös- és fehér here esetében, vagy fürtökbe, mint az orvosi somkórónál, vagy a kaszanyűg bükkönynél.

Lepke egy ledneken
(LeniG képe a Pixabay-en)

A botanikusok azonban ezeket a virágokat mégsem egy pillangóhoz, hanem egy hajóhoz hasonlítják, a virág pártáján megkülönböztetnek vitorlát, evezőket és csónakot.

A pillangósvirág részei

A keresztény jelképrendszerben mind a pillangó, mind a hajó a lélek szimbóluma. Már a görög mitológiában is a hajó szállította az alvilág folyóján a halott lelkeket a túlvilágra. A keresztény művészeti ábrázolásokban pedig az örök élet felé utazó lélek jelképévé vált. A lélek mellett a keresztény egyház is tekinthető egy hajónak, ezt a hasonlatot fejezi ki a templomhajó kifejezés is. A templomhajó a szentéllyel záródik, amely - mint a hajókormány helye - elvezeti a híveket az üdvösség felé.

A lepkék, pillangók teljes átalakulással fejlődnek ki, ezért jelképezik a halál utáni életet. Lárvaállapotukat hernyónak nevezzük. A bebábozódó hernyó olyan, mint egy gyolcslepelbe tekert élettelen test, amelyből - ha eljön az idő - előbújik a gyönyörű pillangó. Ez a természeti jelenség szimbolizálja a feltámadást: a hernyóból halhatatlan lelket mintázó pillangó válik.

Pedig a pillangók egyáltalán nem tekinthetők hosszú életű élőlényeknek, legtöbbjük néhány hétig él csupán. Nem minden lepkét nevezhetünk pillangónak sem. A pillangófélék a lepkéken belül egy külön csoportot képviselnek. Hazánkban pedig csupán néhány fajuk él, és bár valódi pillangók, még is lepkéknek hívjuk őket. Legismertebb képviselői  a fecskefarkú lepke, vagy a hozzá nagyon hasonló kardos lepke.

Pillangó egy pillangóson (Fecskefarkú lepke és vöröshere)
(Real ALP fotója a Pixabay-en)

Ha az árokparton virító pillangósokhoz megérkezik a kaszás, talán csak a kaszanyűg bükköny okozhat neki némi bosszúságot, de ő is hamar a többi virág után hullik a porba. Reméljük azért a mi lelkünk a kaszás érkezésekor nem hullik el bükkönymódra, hanem egy valódi pillangóhoz hasonlóan a magasba száll, és elnyeri az örök élet boldogságát.

Kaszanyűg bükköny
(Valerian Luft képe a Pixabay-en)

Felhasznált irodalom:

Tuba Zoltán – Szerdahelyi Tibor – Englomer Attila – Nagy János: Botanika II. 2007.

Jutta Seibert: A keresztény művészet lexikona. 1986.

http://www.termeszettar.hu/anyagok/leppil/leppil.html

Ha szétnézünk ilyenkor júliusban a virágoskertekben, már láthatjuk virítani a büdöskéket, amelyek egészen késő őszig ontják a virágaikat. A büdöske, vagy másik (szebb) nevén bársonyvirág a vidéki virágoskertek ágyásaink kedvelt dísznövénye. Két faja terjed el leginkább a kertjeinkben: a kisvirágú bársonyvirág (Tagates patula), és a nagy virágú bársonyvirág (Tagates erecta). Utóbbi valamivel magasabbra nő, és nagyobb méretű virágokat fejleszt. A növény Közép- és Dél-Amerikából került kertjeinkbe a 16. század folyamán. A fészkesvirágzatúak közé tartozik, virágjainak színe sárgás, bordós árnyalatokban pompázik. A büdöske elnevezést a növény erős, jellegzetes illatáról kapta. Nem igényel különösebb szakértelmet a termesztése, ezért válhatott Európába kerülése után rövid időn belül széles körben elterjedté.

Kisvirágú bársonyvirág

(Fotó: Pixabay)

Érdekesnek tűnhet, hogy egy 16. században élt szerző, Pécsi Lukács éppen a kellemetlen szagúnak tartott büdöskét nevezi művében az ápolt test és ruházat jelképének. Az keresztény szüzeknek tisztességes koszorúja című munkája 1591-ben jelent meg Nagyszombaton, alapját a német Lucas Martini erkölcsbotanikai műve jelentette. Húsz koszorúkötésre alkalmas növényt nevez meg benne, és párosít melléjük egy-egy erényt. A büdöskét borsoló szekfű néven találhatjuk meg Pécsi munkájában. Ha azt gondoljuk, hogy azért vált az ápoltság jelképévé, mert akkoriban kellemesnek gondolták az illatát, tévedünk, többek között a büdössége is szerepet játszott abban, hogy bekerült a keresztény szüzeknek való koszorúvirágok sorába. De nézzük, milyen tulajdonságai teszik e növényt az említett erény jelképévé:

Virágjának színe, tapintása olyan, mint egy sárga bársony, amin a legkisebb folt is meglátszana. - A jó keresztény szüzeknek ügyelniük kell mindig arra, hogy ápoltak legyenek, tiszta, mosott ruhában járjanak.

Akkor mutatja meg legjobban a szépségét, mikor szirmait teljesen kibontja. - Az ifjú korban (virága teljében) lévőknek különösen fontos a tisztességes magaviselet.

Az ember szemét leginkább a szép színű virágok vonzzák oda, ezen az erőteljesen zöldellő növényen. – A felékesített szüzek „előmenetelt találnak az világ fiai előtt”!

Nem való a teljes virágzata a koszorúba, mert olyan nagy, hogy elcsúfítani, csak egy, vagy három szirmát illik belekötni. – Nem illik minden ékesítő dolgot magunkra aggatni, amink van, csak néhányat.

És végül a növény kellemetlen szaga emlékeztesse az ápolt keresztény szüzeket arra, hogy Isten teremtményeiként romlandó testet kaptak, amely a halállal visszatér a föld porába, ezért ne legyenek túl kevélyek.

…miképpen ez fű, bár oly szép legyen is, hogy szebb ő nálánál ne találtatnék, mégis az ő szára, levele, és virága oly büdös, hogy semmiképpen el nem titkolhassa: nem különben azt akarja az Isten, hogy az szép leányzók mindenkor vissza, és hátra nézzenek, honnan származván lettek ők és kicsodák, nem egyéb, hanem földi üvegek, és minden rothadásra meg töltött edények, azért oltalmazzák magukat az kevélységtől.

Láthatjuk tehát, mennyi jó erkölcsöt jelentő tulajdonsága van ennek a növénynek, de azért ne zavartassuk magunkat, ha büdöskeágyások kapálása közben nem túl ápolt és tiszta a megjelenésünk.

Felhasznált irodalom:

 https://kertlap.hu/barsonyvirag/

Pécsi Lukács: Az keresztyen szvzeknec tisteseges koszoroia melyben minden ü ioszagos erkölchöc az közönseges viragoc altal ki ielentetnec es kepestetnec. Nagyszombat (1591)

Sarlós Boldogasszony napján Mária Erzsébetnél történő látogatását (vizitációját) ünnepeljük, amikor is Erzsébet így köszöntötte az őt meglátogató áldott állapotban lévő rokonát:

Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse!

MS Mester: Mária látogatása Erzsébetnél
(Forrás:Wikimedia Commons  -PD)

A mai nap a Sarlós Boldogasszony elnevezést az ünnep időpontja miatt kapta, mert ebben az időszakban veszi kezdetét az aratás (Június 29-e Péter és Pál apostolok ünnepe a másik aratáshoz kötődő egyházi ünnep). De az időpont egyezésén kívül találhatunk tartalmi kapcsolatot is az ünnep jelentése és a gabona aratása között.

Mária méhének gyümölcse (termése) Jézus, aki a búzából készült kenyeret nevezi az Ő testének. A középkori Kalászos Mária ábrázolások is erre a gondolatra épülnek, melyeken Mária kalászokkal díszített ruhában jelenik meg. Mária, mint búzát termő föld, adta nekünk az Élet Kenyerét. A most kezdődő aratáson tehát többek között azt a búzát is betakarítják, amelyből később a templomokban bemutatott ostya készül.

Sarlósfecskék
(Fotó:Wikimedia Commons – Tomasz Kuran -CC -BY-SA-3.0)

A nagyvárosok lakóinak is felhívhatja figyelmét az aratásra a városi épületek között cikázó sarlósfecskék csapatai. A magas épületeken, paneltelepeken fészkelő madarak nevüket a szárnyuk alakjáról kapták, amelyek egy régi aratóeszközre, a sarlóra emlékeztetnek. A fecske megnevezés viszont megtévesztő, mert nem rokonai az országban élő többi három fecskefajnak, csak testméretükben, testfelépítésükben hasonlítanak a fecskékhez. Abban viszont megegyeznek, hogy ők is nagy szerepet játszanak a szúnyoggyérítésben, mert fiókáik gondozása során rengeteg repülő rovart learatnak az égi mezőkről, fáradhatatlanul. A tojások költésén kívül le sem szállnak soha, életük nagy részét a levegőben töltik.

Az aratáson túl emlékeztessenek tehát ezek a dolgos kis madarak bennünket Szűz Mária gondoskodó szeretetére, és arra, hogy kitartó munkás életünk méltó gyümölcsöt terem!

Felhasznált irodalom:

Jutta Seibert: A keresztény művészet  lexikona