Szeplőtelen Fogantatás napján az egyház Szűz Mária bűn nélküli fogantatását ünnepli. Az ünnep elnevezése arra utal, hogy Mária mentes volt az áteredő bűntől, bűn nélkül fogant meg anyja, Szent Anna méhében. Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának dogmáját IX. Piusz pápa hirdette ki 1854 december 8-án. Idén ez a nap advent második vasárnapjára esett, ezért tolódott az ünnep december 9-re.

Az ünnep művészi ábrázolása gyakran megjelenik városok terein: magas oszlopról néz le ránk Mária széttárt karokkal, lábával pedig egy kígyó fejét tapossa. Az ábrázolás bibliai alapja az úgynevezett ősevangélium, amelyet a Teremtés könyvében olvashatunk az első emberpár bűnbeesése után:

Az Úristen így szólt a kígyóhoz: „Mivel ezt tetted átkozott leszel minden állat, és a mező minden vadja között. Hasadon csúszol, és a föld porát eszed életed minden napján. Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba.” (Ter.3. 14-15.)

Rubens: Szeplőtelen Fogantatás (1627)
(Forrás Wikimedia Commons)

Mi tette a kígyót alkalmassá arra, hogy gyűlölt állattá váljon a bibliai szimbolikában? Hogyan tekintsünk a teremtett világ védelmének szellemében a kígyóra, amelynek minden őshonos faja védett Magyarországon?

Az első kérdésre nem nehéz választ találnunk. A kígyó láb nélkül a hasán csúszik, mintha büntetve lenne, és közismert az is, hogy a skorpiókhoz hasonlóan, számos faja rendelkezik halálos méreggel, amellyel zsákmányukra támadnak. A bibliai időkben a pusztában élő népek számára egy óvatlan lépés akár a biztost halált is jelenthette, bárkit azonnal a halálba tudott küldeni egyes kígyók mérge. Több történetben is olvashatunk kígyómarásokról a Bibliában. Ezek alapján nem is lepődhetünk meg azon, hogy a kígyót a gonosszal azonosították a bibliai történetekben.

Az antik világban azonban nem volt a kígyó minden esetben gonosz jelentéssel felruházva. A görög mitológiában Aszklépiosz a gyógyítás istenének ábrázolásához tartozott a botra tekeredett kígyó, amely ma is a gyógyszertárak jelképe. A gyógyászat és a mérges kígyók kapcsolata ma sem alaptalan, több gyógyszer is kígyómérgekben található vegyületekből készül.

(Fotó: Pixabay- mtajmr képe)

Hazánkban két mérges kígyófaj él a keresztes vipera és a rákosi vipera. Élőhelyük fogyatkozása miatt mindkét faj fokozottan védett. A rákosi vipera a gyenge mérgű kígyók közé tartozik, a keresztes vipera mérge már veszélyesebb az emberre nézve. Viperatámadásra azonban nagyon ritkán kerül sor, inkább elmenekülnek az ember közeledését érzékelve. Mindkét faj értékes tagja hazánk faunájának.

A hazai viperáknak nem kell tartani a Kígyótipró Asszony taposásától, a telet mindkét faj föld alatti üregekben hibernálva tölti.

Felhasznált irodalom:

 Katolikus lexikon

szentiras.hu – Szent István Társulati Biblia

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország kételtűi és hüllői: Rákosi vipera http://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/rakosi-vipera

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2019) Magyarország kételtűi és hüllői: Keresztes vipera http://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/keresztes-vipera