A teremtés ismerete

A Szentírás apró katonái

2019. szeptember 29. - Lasius

Szeptember utolsó vasárnapja Szentírás vasárnapja. Az egyház Szent Jeromos emléknapjához közeli vasárnapra tette ezt az ünnepet. Szent Jeromos a kora keresztény időkben élt, élete során nagy műveltségre tett szert az antik ismeretek terén, és évtizedeket töltött a Szentírás olvasásával, tanulmányozásával. Damazusz pápa kérésére lefordította a Szentírást eredeti nyelvről latinra. Szent Jeromost bibliafordító tevékenysége miatt gyakran ábrázolják festményeken nyitott könyv előtt ülve, vagy éppen fordítói munkája közben:

Szent Jeromos 
Domenico Ghirlandaio festménye 
(Forrás: Wikimedia Commons)

A Szentírás másik elnevezése, a Biblia görög eredetű szó, könyveket jelent. Ezek a szövegek képezik a keresztény tanítás alapját. Ezért is tartotta fontosnak a második vatikáni zsinat után az egyház, hogy egy külön ünnepet szenteljen a Bibliának.

A Szentírás több könyvében is olvashatunk különféle növényekről és állatokról. A bibliai idők flórájáról és faunájáról kaphatunk képet, ha figyelmesen olvassuk a Szentírás lapjait. A Biblia keresztény családok könyvtárának megbecsült tagja. Előfordulhat, hogy generációk óta őrzött példányok is találhatók egy-egy család otthonában. Ezek a régi könyvek - azon túl, hogy szövegeiben számos állat- és növényfaj szerepel - tényleges élővilággal is rendelkezhetnek. Poros, régi lapjai között atkák, tetvek fordulhatnak elő. Némely még károsíthatja is féltve őrzött Bibliánk lapjait. Többek között ilyen könyvkártevőkre vadászik a könyvskorpió. Nevével félelmet kelthet a Szentírás olvasói között, már csak azért is, mert a Biblia sem túl jó fényben tünteti fel a skorpiókat.

A Második Törvénykönyvben Mózes a puszta veszélyei között a skorpiókat is megemlíti:

 …ne felejtsd el Uradat, a te Istenedet, aki kihozott Egyiptom földjéről, a szolgaság házából; átvezetett a mérges kígyók és a skorpiók lakta nagy és félelmetes pusztán meg víztelen sivatagon... (MTörv. 8. 14-15)

Lukács evangéliumában pedig Jézus ugyancsak a kígyókkal együtt említi a skorpiókat, a hetvenhét tanítványnak intézett beszédében:

Hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, hogy minden ellenséges erőn úrrá legyetek. (Lk 10.19.)

Nem véletlen, hogy e két állat testesíti meg a gonoszt a Szentírásban, mindketten komoly veszélyt jelentenek az óvatlan emberre. Ha csípésével, marásával megsebzi áldozatát, akár halállal is végződhet a támadásuk.


Könyvskorpió
(Forrás: Wikimedia Commons CC-BY-SA-3.0)

A könyvskorpió csípésétől viszont nem kell tartanunk, mert teste nem végződik mérges fullánkkal, csak két ollója emlékeztethette elnevezőjét a veszélyesebb névrokonára. Rendszertani besorolása szerint nem is tekinthető skorpiónak, hanem az álskorpiók közé tartozik. Ahogy említettem, a Szentírásunkat is károsítható apró ízeltlábúak jelentik táplálékát, tehát tekinthetünk úgy is rá, mint a Szentírás apró katonájára, aki védelmezi Bibliánkat.

Ha szerencsénk van és megpillantunk otthonunkban egy könyvskorpiót, ragadjunk nagyítót és győződjünk meg magunk is róla, hogy ránk nem, csak az apró kártevőkre jelenthet veszélyt.

 Felhasznált irodalom:

Diós István: A szentek élete

Szentírás.hu Szent István Társulati Biblia

Brehm: Az állatok világa

Üdvözlégy, Szent Kereszt!

A Szent Kereszt felmagasztalásának napján az egyház a kereszténység legfontosabb jelére, Krisztus keresztfájára irányítja figyelmünket. A kora keresztényeknek még nem a kereszt volt a legelterjedtebb jelképe. Nagy Konstantin császár sorsdöntő Milvius hídi ütközete során a Krisztus szó görög kezdőbetűit, az X és P betűket festette katonái pajzsára ("E jelben győzni fogsz!"), és ez a Krisztus-monogram kapcsolódott össze az áthúzott szárú P betű formájában a kereszt jelével.


Krisztus-monogram
(Fotó:Wikimedia Commons - PD)

Konstantin anyja, Ilona császárnő a legenda szerint Jeruzsálembe ment és felkutatta az eredeti keresztfát, amely a keresztény világ egyik legfontosabb ereklyéjévé vált. Ahogy a mai ünnep neve is mutatja, a keresztfa - mely az ókori világban egy megalázó halálbüntetési eszköz volt - Krisztus halál feletti győzelmének jelképévé vált. Magyarországon is számos templomot szenteltek a Szent Kereszt tiszteletére.

A mai szentmise olvasmányában a kereszt ószövetségi előképéről hallhatunk, arról a rézkígyóról, amelyet Mózes állíttatott az Úr parancsára, hogy megszabadítsa az ellene fellázadt zsidókat a rájuk támadó kígyók halálos marásától:

Csináltass egy rézkígyót és tűzd ki jelül egy fára. Akit marás ért és rátekint, az életben marad.

(Szám. 21.8)

Az evangéliumban pedig maga Jézus mondja, hogy ahogy a rézkígyót felemelték a pusztában, úgy fogják az Emberfiát is felemelni, hogy elhozza számunka az örök életet. (vö. Jn. 3.14)

Ha figyelmesen szemléljük a teremtett világot, számos helyen felfedezhetjük a kereszt jelét:

Augusztusi, szeptemberi estéken alkonyat után gyakran megfigyelhetjük a koronás keresztespókot kifeszített hálójának közepén, amint zsákmányára várakozik. Nevét a testén látható, keresztre emlékeztető foltról kapta. A keresztespók az egyik legnagyobb hazai pókfajunk.


Koronás keresztespók
(Fotó: Krzysztof Niewolny – Pixabay)

Szeptemberben kelnek ki bábjaikból a nagy szikibagolylepke imágói is. Éjszakai életmódot élnek, megfigyelésükhöz nagy szerencse vagy szaktudás szükséges, mert hazánkban igen ritka, fokozottan védett lepkefaj. A szikibagoly a természet őszi sárgásbarna árnyalatait viseli a szárnyán, felső részén pedig egy világosabb pajzs alakú folt található, benne kereszttel.


Nagy szikibagolylepke
(Forrás:Wikimedia Commons – Gavrilo71 (Zoran Gavrilovic) -CC BY-SA 4.0)

A növényvilág több képviselője is magán viseli a kereszt alakot. A keresztesvirágúak családja nevét a négy, egymásra merőleges szirmáról kapta. Ebbe a fajgazdag növénycsaládba tartozik több, a kertekben is megtalálható zöldségféle, például a káposzta és a rukkola is. Dísznövények között pedig a kerti viola illatos virágaiban lelhetjük fel a megváltás jelét.


Viola virága
(Fotó: Dimitris Vetsikas – Pixabay)

Az őszi éjszakai égbolton is látható Hattyú csillagkép legfényesebb csillagai is kereszt alakot formáznak. A csillagkép nevét egy kiterjesztett szárnyú hattyúról kapta, amely a görög mitológiában e madárrá változott Orfeuszt jeleníti meg. A konstelláció másik elnevezése Északi Kereszt.


Hattyú csillagkép
(Forrás:Wikimedia Commons -Till Credner -CC BY-SA 3.0)

Keressük a kereszt jelét a természetben!

 

Irodalom:

Jutta Seibert: A keresztény művészet lexikona

https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2019-09-14

 

Te vagy földi éltünk vezércsillaga! - Kisboldogasszony

Kisboldogasszony napja Szűz Mária születésének ünnepe. Nagyboldogasszony ünnepe mellett a másik fontos Mária ünnepünk. Mária a sötétségben ragyogó csillagunk, aki világra hozta nekünk a Világ Világosságát, ezért is tartozik a lorettói litániában Mária megszólítása közé a Hajnali Szép Csillag.

Az Esthajnalcsillag vagyis a Vénusz bolygó az év egyik részben a felkelő nap előtt jelenik meg, a másik részében pedig a lenyugvó nap után figyelhető meg. A jelenség oka az, hogy a Vénusz közelebb kering a Naphoz, mint a Föld. A Naphoz való közelsége miatt pedig csak pár óráig látható az égen, mert vagy lebukik a Nap után, vagy eltűnik a felkelő Nap fényében. Mindkét esetben reményként csillog az égen, hirdeti, hogy ha még sötét is van, a fény el fog érkezni közénk.

Az évnek ebben a szakaszában az Esthajnalcsillag a lenyugvó nap után ragyog fel, megfigyelhetjük magunk is, ha felnézünk az égre naplemente után Kisboldogasszony ünnepének vigíliáján.

 Te vagy földi életünk kezdetű kedvelt népi máriás énekünkben is megjelenik ez a szép hasonlat:

Te hajnalcsillag vagy éltünk hajnalán
Hogy kövessünk annak egész folyamán...

... És ha elközelgett éltünk alkonya,
Te vagy vigaszteljes esti csillaga.

Esthajnalcsillag
(Fotó: Lorenzo Sestini - Pixabay)

Nemcsak égitestek jelezhetik az idő múlását, hanem virágok is. Alkonyatkor nyílnak ki a fehér mécsvirág virágai. A növény elnevezése is az alkonyati virágázásból ered, apró mécsesekként világítanak az éjszakában. Már Linné svéd természettudós is felfigyelt arra, hogy az egyes növények virágai eltérő napszakban nyílnak. Ezt a jelenséget felhasználva igyekezett összeállítani egy virágórát, amely hozzávetőlegesen tudja mutatni az időt a kinyílt virágok szerint. Linnéhez hasonlóan Gárdonyi Géza is megalkotta a maga listáját. Gárdonyi megfigyelése szerint a fehér mécsvirág este tíz órakor nyitja ki szirmait. Ilyenkor szeptemberben ez az időpont persze korábbi időpontra tolódik.

Fehér mécsvirág
(Fotó: Hans Benn - Pixabay)

Szűz Mária életpéldája csillagként vezessen bennünket életünk során, hogy megtaláljuk az utat az üdvösségünkhöz! Ha sötétségben járunk is mindig lesz ki ragyogjon számunkra, erre emlékeztessen az Esthajnalcsillag az égen és a mécsvirág a fűben Kisboldogasszony napján is.

Felhasznált irodalom:

Szent vagy Uram!  195. ének
https://epa.oszk.hu/02900/02930/00058/pdf/EPA02930_elet_es_tudomany_2014_07.pdf
https://epa.oszk.hu/02900/02930/00064/pdf/EPA02930_elet_es_tudomany_2014_13.pdf
http://lexikon.katolikus.hu/H/hajnalcsillag.htm

Nagyboldogasszony - Uram, jobbodon áll a királynő, arannyal átszőtt ruhában!

Nagyboldogasszony napja a legnagyobb Mária ünnepek közé tartozik. Szűz Mária menybevételére emlékezünk ezen a napon, vagyis arra, hogy Mária földi élete végén testével és lelkével együtt felvétetett a mennybe. Bár az ünnep már évszázadok óta jelen volt a katolikus hagyományban, Mária mennybevételét dogmaként csak 1950-ben hirdette ki XII. Piusz pápa. 

Mária megdicsőülésének egyik ábrázolásmódja szerint az apostolok a Szűz üres szarkofágja mellett állnak és a mennyekbe emelkedett Máriára tekintenek. Az üres szarkofágban pedig virágok nyílnak, leginkább liliom és rózsa. Mária szarkofágjából nyíló virágok a Szűz földi tisztaságra utalnak, valamint arra, hogy teste halála után sem lett az enyészeté, hanem a mennyekbe került, tehát az illatos virágok megjelenése testének romolhatatlanságát fejezi ki.

A megdicsőült Mária kivirágzott szarkofágja
(Raffaello: Oddi oltárkép, Forrás:
Wikimedia Commons - PD)

A népi hagyományban is fontos szerepet kaptak a virágok ezen az ünnepen. Bálint Sándor Ünnepi kalendáriuma szerint virágokat - például csombormentát (Mentha pulegium), és ökörfarkkórót (Verbascum) - szenteltek Nagyboldogasszony napján az ország egyes részein. Augusztusban is tartó virágzásuk mellett, gyógynövény szerepük is alkalmassá tette az említett növényeket arra, hogy bekerüljenek a „nagyboldogasszonyi füvek”' közé.

Az ökörfarkkóró (Verbascum) magyar elnevezése nem éppen a mai ünnep méltóságát emeli, de megjelenése annál inkább. Talán szebben hangzik számunkra a növény másik neve a királygyertya. Több fajuk is viszonylag gyakori nálunk: molyhos ökörfarkkóró (V. thapsus), dúsvirágú ökörfarkkóró (V. densiflorum), szöszös ökörfarkkóró (V. phlomoides). Utóbbival akár utak mentén, vasúti töltések mellett is találkozhatunk. Az említett ökörfarkkórók megjelenésükben igen hasonlóak, magasra nőnek, méltóságteljes növények, akár két méteres nagyságot is elérhetnek, gyönyörű sárga virágaik pedig magas füzért alkotnak.

Uram, jobbodon áll a királynő, arannyal átszőtt ruhában!
(Az ünnep szentmiséjének válaszos zsoltára)
(Forrás: Pixabay – melaineuebelhart képe)

A felsorolt fajok kétnyári növények, első évben kialakuló alacsony tőlevélrózsáik szerényen meghúzódnak a talaj közelében, majd második éveben hozott aranysárga virágzatával a mennyekig emelkednek.

„Letaszította trónjukról a hatalmasokat, az alázatosakat pedig fölemelte. - Deposuit potentes de sede et exaltavit humiles.” (Magnificat, Lukács 1,52)

" ...az alázatosakat pedig fölemelte "
(Forrás: Pixabay – Cody0819 képe)

 

Felhasznált irodalom:

Katolikus lexikon

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium

https://igenaptar.katolikus.hu/nap/index.php?holnap=2019-08-15#zsoltar

 

 

 

Oltalmad alá futunk, Havas Boldogasszony!

Havas Boldogasszony napján Szűz Mária római templomának felszentelését ünnepeljük. A bazilika az efezusi zsinat (431) után épült, ahol kihirdették Mária istenanyaságát. A Santa Maria Maggiore bazilika helyét állítólag maga Szűz Mária jelölte ki oly módon, hogy Róma hét dombja közül az Esqulinus dombot egy forró augusztusi reggelen hó borította be, innen származik a magyar elnevezés is. A templomban őrzik a híres Mária ikont a Salus Populi Romanit (A római nép megmentője), amelyet Ferenc pápa minden külföldi útja után felkeres. Úgy tartják, hogy a képet maga Lukács evangélista festette. A latin neve pedig onnan származik, hogy egy pestisjárvány idején a római nép Szűz Mária oltalmát kérve körmenetben hordozta végig a városon, hogy megszabaduljon a halálos betegségtől.

 

Salus Populi Romani
(Forrás:
Wikimedia Commons - PD)

Augusztus elején már túl van a természet a virágzása csúcsán. A júniusi virágtenger helyett gyakran csak felszáradt fűféléket, tüskés kórókat látunk. Üdítően hat a szemünknek, ha a száraz növényzetben megpillantunk egy-egy hófehéren virágzó murokszigetet. A murok (Daucus carota) az ernyősvirágúak közé tartozik, virágait egészen őszig megfigyelhetjük. Vastag karógyökerei mélyen a talajba hatolnak, levelének jellegzetes illata pedig ismerős lehet a veteményesből, ugyanis a sárgarépa a murok termesztésbe vont nemesített változata. Fehér virágzatát ernyőkbe rendeződött apró virágok alkotják csak a közepén nyílik egy sötétebb bordó virág. Már csak ezért az apró kis kakukktojás miatt is érdemes megvizsgálni közelebbről ezt a gyakori, hétköznapi növényt.

 A murok virága bimbós állapotban egy összecsukott esernyőhöz hasonlít, majd ahogy kitárul, először egy fehér abrosszal terített asztalhoz…

 

„fűben, fák alatt megterített asztal,
hol nincs első és nincs utolsó vendég,”

 …tovább bontakozva pedig egy fehér ernyőhöz, amely alatt oltalmat találhat minden odamenekülő kis rovar.

 

Oltalmad alá futunk…

 Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején. Hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, ó dicsőséges és áldott Szűz. Mi asszonyunk, mi közbenjárónk, mi szószólónk, engeszteld meg nekünk szent Fiadat, ajánlj minket szent Fiadnak, mutass be minket szent Fiadnak. Amen.

 Felhasznált irodalom:

Katolikus lexikon

Pilinszky János. Egyenes labirintus

Mária Magdolna és a nenyúljhozzám

Július 22. Mária Magdolna ünnepe. Ő volt az, akiből Jézus hét gonosz lelket űzött ki, és ezután csatlakozott a követői közé. Nevét származási helyéről Magdala városáról kapta. A hagyomány korábban több Bibliában szereplő Máriát is összekapcsolt a személyével. Úgy gondolták, hogy ő az a Mária, aki a Jézus által feltámasztott Lázár, és Márta testvére. Valamint a Lukács evangéliumában szereplő bűnös asszonyt is Mária Magdolnának gondolták, aki könnyeivel és drága olajjal kente meg Jézus lábát.

2016-ban Ferenc pápa Mária Magdolna napját - amely a halálának, tehát a mennyei születésének is napja - emléknapról ünnepi rangra emelte. A mai ünnep szentmiséjének evangéliumában olvasható az a jelenet, amelyben Mária Magdolna találkozott a feltámadt Krisztussal:

Jézus így szólt hozzá. Asszony miért sírsz? Kit keresel? Ő azt gondolta, hogy a kertész az, ezért így szólt hozzá: Uram, ha te vitted el őt, mond meg nekem hová tetted és én elhozom. Jézus nevén szólította: Mária! Az megfordult és így szólt hozzá héberül: Rabbuni! – ami azt jelenti: Mester. Jézus ezt mondta neki: Ne érints engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj az én testvéreimhez, és mond meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez. (Jn. 20. 15-17.)

A fenti evangéliumi jelenet számos művészt megihletett. A „Ne érints engem!” felszólítás latinul Noli me tangere! (Katolikus fordításokban „Engedj!” „Ne tarts fel engem” szerepel.) Ezt a címet kapták azok a festmények, amelyek Mária Magdolna és a feltámadt Jézus beszélgetését örökítették meg. Általában Jézust ténylegesen is kertésznek ábrázolják, kezében kapával, vagy fején kertészkalappal. Már csak egy nebáncsvirág, vagy másik nevén nenyúljhozzám, hiányzik a kezéből.

Fra Angelico: Noli me tangere (freskó)
(Fotó:
Wikimedia Commons - PD)

Az erdei nebáncsvirág latin nevében is szerepel a fenti felszólítás: Impatiens noli-tangere. A növény a nevét érdekesen, hirtelen felnyíló tokterméséről kapta. A termésfal részei száradásuk során hirtelen szétválnak és a bennük lévő magokat kilövellik. Ha hozzáérünk egy érettebb terméshez, akkor a folyamatot meggyorsítjuk, de egyébként magától is szétreped, és kiszórja a magokat a külvilágba, ezért a nebáncsvirágok az úgynevezett önterjesztő növények közé tartoznak. Hazánkban az említett erdei nebáncsvirág őshonos, mellette a kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora) és a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera) is jelen van, de mindkettő idegen, behurcolt növény, és sajnos igen gyorsan terjednek, kiszorítva más hazai fajokat élőhelyükről. Ugyancsak a nebáncsvirágfélékhez tartozik a kerti nenyúljhozzám (Impatiens balsamina) és a kedvelt balkonnövények közé tartozó pisitikevirág (Impatiens walleriana) is.

Bíbor nebáncsvirág, és toktermése
(Manfred Antrainas Zimmer képe a Pixabay-en)

Egyébként Mária Magdolna növényének egy másik fajt tulajdonítottak, a baldriánt. A baldrián (Valeriana celtica) egyéb elnevezései Mária Magdolna füve, vagy bécsi fű, bécsi nárdus. A macskagyökérfélékhez tartozik, gyógynövényként alkalmazták. Azért kapcsolták a szenthez, mert - mint már említettem - őt gondolták a Jézust nárdus olajjal megkenő bűnös nőnek. A nárdus szerepel is a Bibliában, de a nárdus olajat nem a baldriánból, hanem szintén a macskagyökérfélékhez tartozó valódi nárdusból (Nardostachys jatamansi) készítették. Tehát sem a személy, sem a növény nem az, aminek gondolták.

A népi hagyomány pedig úgy tartja, hogy Márai Magdolna napja a fokhagyma (Allium sativum) szedés, és a fokhagymakoszorú fonásának a napja, legalább is én így hallottam a nagymamámtól. (Olvastam olyan változatról is, hogy mindezt Jakab napján, július 25-én érdemes végezni). Mivel Mária Magdolnából hét ördögöt is kiűzött Jézus, és a fokhagymát a népi hiedelem a gonosz távoltartására szolgáló eszköznek gondolta, érthető, hogy miért is kapcsolódott össze a két esemény.

Felhasznált irodalom:

https://www.magyarkurir.hu/hirek/unnepi-rangra-emelkedett-szent-maria-magdolna-emleknapja
https://szentiras.hu/RUF
Magyar Katolikus Lexikon http://lexikon.katolikus.hu/B/baldri%C3%A1n.html
Magyar Néprajz http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/144.html
Turcsányi Gábor, Turcsányiné dr, Siller Irén: Növénytan. 2005. https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/novenytan-novenytan/ch19s45.html

 

Pillangók a kaszás árnyékában

Kaszálók árokpartok, útszélek közönségesnek mondott növényeinek sorából sokan a pillangósvirágúak közé tartoznak:

  • fehér here
  • vöröshere
  • orvosi somkóró
  • lucerna
  • szarvas kerep
  • kaszanyűg bükköny
  • mogyorós lednek

Ezek a növények, ahogyan családjuk nevéből is kiderül, pillangó alakú virágokkal rendelkeznek. Pártájuk úgy alakult ki, mintha csak egy pillangó lenne, találhatunk rajta két pár szárnyat, és még potrohot is. A mogyorós lednek nagyobb bíborszínű virágánál már messzebbről feltűnik a pillangó alak, a fehér és vörös here virágzatához viszont apró méretük miatt le kell hajolni, hogy kivehető legyen. A méretük mellett a virágok elhelyezkedése is eltérő lehet. Rendeződhetnek fejecskevirágzatba mint a vörös- és fehér here esetében, vagy fürtökbe, mint az orvosi somkórónál, vagy a kaszanyűg bükkönynél.

Lepke egy ledneken
(LeniG képe a Pixabay-en)

A botanikusok azonban ezeket a virágokat mégsem egy pillangóhoz, hanem egy hajóhoz hasonlítják, a virág pártáján megkülönböztetnek vitorlát, evezőket és csónakot.

A pillangósvirág részei

A keresztény jelképrendszerben mind a pillangó, mind a hajó a lélek szimbóluma. Már a görög mitológiában is a hajó szállította az alvilág folyóján a halott lelkeket a túlvilágra. A keresztény művészeti ábrázolásokban pedig az örök élet felé utazó lélek jelképévé vált. A lélek mellett a keresztény egyház is tekinthető egy hajónak, ezt a hasonlatot fejezi ki a templomhajó kifejezés is. A templomhajó a szentéllyel záródik, amely - mint a hajókormány helye - elvezeti a híveket az üdvösség felé.

A lepkék, pillangók teljes átalakulással fejlődnek ki, ezért jelképezik a halál utáni életet. Lárvaállapotukat hernyónak nevezzük. A bebábozódó hernyó olyan, mint egy gyolcslepelbe tekert élettelen test, amelyből - ha eljön az idő - előbújik a gyönyörű pillangó. Ez a természeti jelenség szimbolizálja a feltámadást: a hernyóból halhatatlan lelket mintázó pillangó válik.

Pedig a pillangók egyáltalán nem tekinthetők hosszú életű élőlényeknek, legtöbbjük néhány hétig él csupán. Nem minden lepkét nevezhetünk pillangónak sem. A pillangófélék a lepkéken belül egy külön csoportot képviselnek. Hazánkban pedig csupán néhány fajuk él, és bár valódi pillangók, még is lepkéknek hívjuk őket. Legismertebb képviselői  a fecskefarkú lepke, vagy a hozzá nagyon hasonló kardos lepke.

Pillangó egy pillangóson (Fecskefarkú lepke és vöröshere)
(Real ALP fotója a Pixabay-en)

Ha az árokparton virító pillangósokhoz megérkezik a kaszás, talán csak a kaszanyűg bükköny okozhat neki némi bosszúságot, de ő is hamar a többi virág után hullik a porba. Reméljük azért a mi lelkünk a kaszás érkezésekor nem hullik el bükkönymódra, hanem egy valódi pillangóhoz hasonlóan a magasba száll, és elnyeri az örök élet boldogságát.

Kaszanyűg bükköny
(Valerian Luft képe a Pixabay-en)

 

Felhasznált irodalom:

Tuba Zoltán – Szerdahelyi Tibor – Englomer Attila – Nagy János: Botanika II. 2007.

Jutta Seibert: A keresztény művészet lexikona. 1986.

http://www.termeszettar.hu/anyagok/leppil/leppil.html

Légy ápolt, mint egy büdöske!

Ha szétnézünk ilyenkor júliusban a virágoskertekben, már láthatjuk virítani a büdöskéket, amelyek egészen késő őszig ontják a virágaikat. A büdöske, vagy másik (szebb) nevén bársonyvirág a vidéki virágoskertek ágyásaink kedvelt dísznövénye. Két faja terjed el leginkább a kertjeinkben: a kisvirágú bársonyvirág (Tagates patula), és a nagy virágú bársonyvirág (Tagates erecta). Utóbbi valamivel magasabbra nő, és nagyobb méretű virágokat fejleszt. A növény Közép- és Dél-Amerikából került kertjeinkbe a 16. század folyamán. A fészkesvirágzatúak közé tartozik, virágjainak színe sárgás, bordós árnyalatokban pompázik. A büdöske elnevezést a növény erős, jellegzetes illatáról kapta. Nem igényel különösebb szakértelmet a termesztése, ezért válhatott Európába kerülése után rövid időn belül széles körben elterjedté.

Kisvirágú bársonyvirág

(Fotó: Pixabay)

Érdekesnek tűnhet, hogy egy 16. században élt szerző, Pécsi Lukács éppen a kellemetlen szagúnak tartott büdöskét nevezi művében az ápolt test és ruházat jelképének. Az keresztény szüzeknek tisztességes koszorúja című munkája 1591-ben jelent meg Nagyszombaton, alapját a német Lucas Martini erkölcsbotanikai műve jelentette. Húsz koszorúkötésre alkalmas növényt nevez meg benne, és párosít melléjük egy-egy erényt. A büdöskét borsoló szekfű néven találhatjuk meg Pécsi munkájában. Ha azt gondoljuk, hogy azért vált az ápoltság jelképévé, mert akkoriban kellemesnek gondolták az illatát, tévedünk, többek között a büdössége is szerepet játszott abban, hogy bekerült a keresztény szüzeknek való koszorúvirágok sorába. De nézzük, milyen tulajdonságai teszik e növényt az említett erény jelképévé:

Virágjának színe, tapintása olyan, mint egy sárga bársony, amin a legkisebb folt is meglátszana. - A jó keresztény szüzeknek ügyelniük kell mindig arra, hogy ápoltak legyenek, tiszta, mosott ruhában járjanak.

Akkor mutatja meg legjobban a szépségét, mikor szirmait teljesen kibontja. - Az ifjú korban (virága teljében) lévőknek különösen fontos a tisztességes magaviselet.

Az ember szemét leginkább a szép színű virágok vonzzák oda, ezen az erőteljesen zöldellő növényen. – A felékesített szüzek „előmenetelt találnak az világ fiai előtt”!

Nem való a teljes virágzata a koszorúba, mert olyan nagy, hogy elcsúfítani, csak egy, vagy három szirmát illik belekötni. – Nem illik minden ékesítő dolgot magunkra aggatni, amink van, csak néhányat.

És végül a növény kellemetlen szaga emlékeztesse az ápolt keresztény szüzeket arra, hogy Isten teremtményeiként romlandó testet kaptak, amely a halállal visszatér a föld porába, ezért ne legyenek túl kevélyek.

…miképpen ez fű, bár oly szép legyen is, hogy szebb ő nálánál ne találtatnék, mégis az ő szára, levele, és virága oly büdös, hogy semmiképpen el nem titkolhassa: nem különben azt akarja az Isten, hogy az szép leányzók mindenkor vissza, és hátra nézzenek, honnan származván lettek ők és kicsodák, nem egyéb, hanem földi üvegek, és minden rothadásra meg töltött edények, azért oltalmazzák magukat az kevélységtől.

Láthatjuk tehát, mennyi jó erkölcsöt jelentő tulajdonsága van ennek a növénynek, de azért ne zavartassuk magunkat, ha büdöskeágyások kapálása közben nem túl ápolt és tiszta a megjelenésünk.

 

Felhasznált irodalom:

 https://kertlap.hu/barsonyvirag/

Pécsi Lukács: Az keresztyen szvzeknec tisteseges koszoroia melyben minden ü ioszagos erkölchöc az közönseges viragoc altal ki ielentetnec es kepestetnec. Nagyszombat (1591)

Sarlós Boldogasszony égi aratói

Sarlós Boldogasszony napján Mária Erzsébetnél történő látogatását (vizitációját) ünnepeljük, amikor is Erzsébet így köszöntötte az őt meglátogató áldott állapotban lévő rokonát:

Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse!

 

MS Mester: Mária látogatása Erzsébetnél
(Forrás:
Wikimedia Commons  -PD)

A mai nap a Sarlós Boldogasszony elnevezést az ünnep időpontja miatt kapta, mert ebben az időszakban veszi kezdetét az aratás (Június 29-e Péter és Pál apostolok ünnepe a másik aratáshoz kötődő egyházi ünnep). De az időpont egyezésén kívül találhatunk tartalmi kapcsolatot is az ünnep jelentése és a gabona aratása között.

Mária méhének gyümölcse (termése) Jézus, aki a búzából készült kenyeret nevezi az Ő testének. A középkori Kalászos Mária ábrázolások is erre a gondolatra épülnek, melyeken Mária kalászokkal díszített ruhában jelenik meg. Mária, mint búzát termő föld, adta nekünk az Élet Kenyerét. A most kezdődő aratáson tehát többek között azt a búzát is betakarítják, amelyből később a templomokban bemutatott ostya készül.

Sarlósfecskék
(Fotó:Wikimedia Commons – Tomasz Kuran -CC -BY-SA-3.0)

A nagyvárosok lakóinak is felhívhatja figyelmét az aratásra a városi épületek között cikázó sarlósfecskék csapatai. A magas épületeken, paneltelepeken fészkelő madarak nevüket a szárnyuk alakjáról kapták, amelyek egy régi aratóeszközre, a sarlóra emlékeztetnek. A fecske megnevezés viszont megtévesztő, mert nem rokonai az országban élő többi három fecskefajnak, csak testméretükben, testfelépítésükben hasonlítanak a fecskékhez. Abban viszont megegyeznek, hogy ők is nagy szerepet játszanak a szúnyoggyérítésben, mert fiókáik gondozása során rengeteg repülő rovart learatnak az égi mezőkről, fáradhatatlanul. A tojások költésén kívül le sem szállnak soha, életük nagy részét a levegőben töltik.

Az aratáson túl emlékeztessenek tehát ezek a dolgos kis madarak bennünket Szűz Mária gondoskodó szeretetére, és arra, hogy kitartó munkás életünk méltó gyümölcsöt terem!

 

Felhasznált irodalom:

Jutta Seibert: A keresztény művészet  lexikona

 

Madárlitánia

Májust, az év legszebb hónapját, az egyház Szűz Máriának ajánlja. A hívek májusi estéken énekelik a templomokban a lorettói litániát, melyben Máriához különféle megszólításokkal imádkoznak. Több ilyen megszólítás is a természetből vett hasonlat:

Szűz virág szent anya!

Tikos értelmű rózsa!

Hajnali csillag!

Május hónap szépsége a virágba borult növények mellett a fiókáikról gondoskodó madarak énekével együtt teljes. A hívek a templomban, a madarak pedig a természetben köszöntik énekükkel Szűz Máriát.

Fülemüle:

A fülemülének talán a legszebb az éneke a madarak között. Májusban a tojásokon kotló nőstényeket őrző hímek nem csak napközben, hanem éjszaka is énekelnek. Természetbarátok külön programot rendeznek ebben az időszakban, hogy meghallgassák ennek a kedves kis madárnak az éjszakai énekét. A keresztény szimbolikában az éjszakai csalogányének a mennyország után sóvárgást jelképezi. A májusi enyhe, sötét éjszakában - hallgatva a fülemüle énekét - valóban földön túli szépségekre hangolódik a lelkünk.

 Éneklő fülemüle
(Kép forrása: 
Wikimedia Commons – Frebeck – CC-BY-SA- 3.0)

Seregély

A fülemülével ellentétben a seregélyről nem feltétlenül a dallamos madárének  jut először eszünkbe. "Éneke nem sokat érő, inkább csacsogás, néhány kellemetlen csikorgó hangot is hallat, de oly jó kedvvel és vígan adja elő, hogy szívesen hallgatjuk…” olvashatjuk róla Brehm Állatok világában. A madárbarátok kedves szívvel gondolnak erre a mókás madárra. Előszeretettel pancsol a májusi zivatarok után összegyűlt útszéli pocsolyákban, ilyenkor különösen szép a hímek napfényben csillogó zöldes lilás tollazata. Érdekes tulajdonsága, hogy képes utánozni más madarak énekét. Hangutánzó képességéről szól az alábbi történet, mely Esterházy Pál tollából származik a 17. századból:

A seregély meg a kánya

Egy apáca szűznek vala egy seregélye, az ki embermódra szólani megtanított vala, az ki az Ave Mariát gyakran mondja vala. Azonban szombat napon nyitva találván lenni kalitkája, ki talált menni, és az kalastrom tornyára röpülni, az holott egy nagy kánya meglátván az kis madárkát, sebességgel néki mene, kitől nem tudván őrzeni magát az szokott Ave Mariát talála mondani, és ímé az nagy kánya, mintha valaki agyonlőtte volna, szörnyű halált holt, az kismadár pedig kalitkájába szalada.

(Ha ma született volna ez a történet, talán a kánya, ami ma már védett madarunk, nem pusztul el a seregély hangjától, hanem csak békésen továbbáll.)

Seregély és fiókája (Saját kép)

Feketerigó:

A feketerigókkal gyakran találkozunk falvakban, és városi parkokban egyaránt. Énekét már kora tavasszal is hallani lehet. Fiókáik májusra már kikeltek, sőt, a még repülni nem tudó kis madarak már elhagyják a fészküket. Ilyenkor a szülők hívogatják őket, hogy biztonságos helyre csalogassák. Ha ilyen estlennek tűnő rigófiókát találunk, ne próbáljunk rajta segíteni, mert szüleik ott vannak a közelben, és gondoskodnak róla. Érdekes, hogy a középkor embere a feketerigó énekében nem a paradicsomi szépséget fedezte fel, hanem összekapcsolva a madár fekete színével, a gonosz lélek kísértő, csábító szavához hasonlította.

Feketerigó (Saját kép)

Feketerigó fióka (Saját kép)

Kakukk:

A kakukkszó is májusban csendül fel, de ez a madár nem éppen az utódgondozásáról híres. Közismert, hogy tojását más madarak fészkébe rakja, és a kis kakukkfióka gondoskodik róla, hogy a fészek lakói közül a végén egymaga maradjon. A nevelőszülő pedig ugyanolyan szorgosan hordja számára az eleséget, mintha a sajátja lenne. Fészekparazitizmus ide vagy oda, a kakukk is a teremtett világ része, nem lenne teljes a május kakukkszó nélkül.

Kakukk
(Kép forrása:
Wikimedia Commons - Tim Peukert - CC-BY-SA- 3.0)

 Felhasznált irodalom:

Lorettói litánia. Szöveg: http://www.martinkertvaros-plebania.hu/page.php?2.5

Esterházy Pál: A seregély meg a kánya. Szöveg: Lukácsy Sándor Mária aranyház http://mek.oszk.hu/04800/04848/html/

Brehm: Az állatok világa. http://mek.niif.hu/03400/03408/html/index.html

Jutta Seibert: A keresztény művészet lexikona.