A teremtés ismerete

Mária Magdolna és a nenyúljhozzám

2019. július 21. - Lasius

Július 22. Mária Magdolna ünnepe. Ő volt az, akiből Jézus hét gonosz lelket űzött ki, és ezután csatlakozott a követői közé. Nevét származási helyéről Magdala városáról kapta. A hagyomány korábban több Bibliában szereplő Máriát is összekapcsolt a személyével. Úgy gondolták, hogy ő az a Mária, aki a Jézus által feltámasztott Lázár, és Márta testvére. Valamint a Lukács evangéliumában szereplő bűnös asszonyt is Mária Magdolnának gondolták, aki könnyeivel és drága olajjal kente meg Jézus lábát.

2016-ban Ferenc pápa Mária Magdolna napját - amely a halálának, tehát a mennyei születésének is napja - emléknapról ünnepi rangra emelte. A mai ünnep szentmiséjének evangéliumában olvasható az a jelenet, amelyben Mária Magdolna találkozott a feltámadt Krisztussal:

Jézus így szólt hozzá. Asszony miért sírsz? Kit keresel? Ő azt gondolta, hogy a kertész az, ezért így szólt hozzá: Uram, ha te vitted el őt, mond meg nekem hová tetted és én elhozom. Jézus nevén szólította: Mária! Az megfordult és így szólt hozzá héberül: Rabbuni! – ami azt jelenti: Mester. Jézus ezt mondta neki: Ne érints engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj az én testvéreimhez, és mond meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez. (Jn. 20. 15-17.)

A fenti evangéliumi jelenet számos művészt megihletett. A „Ne érints engem!” felszólítás latinul Noli me tangere! (Katolikus fordításokban „Engedj!” „Ne tarts fel engem” szerepel.) Ezt a címet kapták azok a festmények, amelyek Mária Magdolna és a feltámadt Jézus beszélgetését örökítették meg. Általában Jézust ténylegesen is kertésznek ábrázolják, kezében kapával, vagy fején kertészkalappal. Már csak egy nebáncsvirág, vagy másik nevén nenyúljhozzám, hiányzik a kezéből.

Fra Angelico: Noli me tangere (freskó)
(Fotó:
Wikimedia Commons - PD)

Az erdei nebáncsvirág latin nevében is szerepel a fenti felszólítás: Impatiens noli-tangere. A növény a nevét érdekesen, hirtelen felnyíló tokterméséről kapta. A termésfal részei száradásuk során hirtelen szétválnak és a bennük lévő magokat kilövellik. Ha hozzáérünk egy érettebb terméshez, akkor a folyamatot meggyorsítjuk, de egyébként magától is szétreped, és kiszórja a magokat a külvilágba, ezért a nebáncsvirágok az úgynevezett önterjesztő növények közé tartoznak. Hazánkban az említett erdei nebáncsvirág őshonos, mellette a kisvirágú nebáncsvirág (Impatiens parviflora) és a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera) is jelen van, de mindkettő idegen, behurcolt növény, és sajnos igen gyorsan terjednek, kiszorítva más hazai fajokat élőhelyükről. Ugyancsak a nebáncsvirágfélékhez tartozik a kerti nenyúljhozzám (Impatiens balsamina) és a kedvelt balkonnövények közé tartozó pisitikevirág (Impatiens walleriana) is.

Bíbor nebáncsvirág, és toktermése
(Manfred Antrainas Zimmer képe a Pixabay-en)

Egyébként Mária Magdolna növényének egy másik fajt tulajdonítottak, a baldriánt. A baldrián (Valeriana celtica) egyéb elnevezései Mária Magdolna füve, vagy bécsi fű, bécsi nárdus. A macskagyökérfélékhez tartozik, gyógynövényként alkalmazták. Azért kapcsolták a szenthez, mert - mint már említettem - őt gondolták a Jézust nárdus olajjal megkenő bűnös nőnek. A nárdus szerepel is a Bibliában, de a nárdus olajat nem a baldriánból, hanem szintén a macskagyökérfélékhez tartozó valódi nárdusból (Nardostachys jatamansi) készítették. Tehát sem a személy, sem a növény nem az, aminek gondolták.

A népi hagyomány pedig úgy tartja, hogy Márai Magdolna napja a fokhagyma (Allium sativum) szedés, és a fokhagymakoszorú fonásának a napja, legalább is én így hallottam a nagymamámtól. (Olvastam olyan változatról is, hogy mindezt Jakab napján, július 25-én érdemes végezni). Mivel Mária Magdolnából hét ördögöt is kiűzött Jézus, és a fokhagymát a népi hiedelem a gonosz távoltartására szolgáló eszköznek gondolta, érthető, hogy miért is kapcsolódott össze a két esemény.

Felhasznált irodalom:

https://www.magyarkurir.hu/hirek/unnepi-rangra-emelkedett-szent-maria-magdolna-emleknapja
https://szentiras.hu/RUF
Magyar Katolikus Lexikon http://lexikon.katolikus.hu/B/baldri%C3%A1n.html
Magyar Néprajz http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/144.html
Turcsányi Gábor, Turcsányiné dr, Siller Irén: Növénytan. 2005. https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/novenytan-novenytan/ch19s45.html

 

A bejegyzés trackback címe:

https://teremtesismerete.blog.hu/api/trackback/id/tr8614973230

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.